Tőzsde-rulettMennyit ér egy ember?A piac törvényeTeszár Dávid
Puritán
karaktertanulmányba ágyazott humanista moralitásjáték egy francia munkásról a karvalytőke
lélekvesztő labirintusában.
A francia Stéphane Brizé
kisemberek tanulmányozására szakosodott, legyen szó bár énekes karrierre
áhítozó parkolóőr kisasszonyról (Kisvárosi
álom, 1999), szerelembe eső bírósági végrehajtóról (Tétova tangó, 2005), elcsábuló kőművesről (Mese a szerelemről, 2009) vagy a halálos beteg édesanyjához
visszaköltöző, börtönviselt teherautó sofőrről (Néhány óra tavasz, 2012). Legutóbbi munkája, a tavalyi cannes-i
szemle versenyfilmjei közé beválogatott Mennyit
ér egy ember? egy középkorú, munkanélküli gyári munkást (Vincent Lindon) tesz
meg főszereplőnek, aki minden erejével azon van, hogy ismét dolgozhasson és
anyagilag támogathassa feleségét és fogyatékkal élő, tizenéves fiát.
Brizé alkotása
témaválasztásával, eszköztelenségével és az önmagukat alakító amatőrök szerepeltetésével
a Két nap, egy éjszaka című
Dardenne-mozi inverz változatának is tekinthető (labilis lelki állapotú nő
helyett higgadt férfi főhőssel, állásmegtartás helyett munkakereséssel),
amelyben a rögrealizmus kéz a kézben jár a kapitalista rendszer kritikájával. A
státusz nélküli, kiszolgáltatott Thierry életében a méltatlan és a megalázó
szituációk váltogatják egymást. A bankban kioktatják, az
állásinterjú-szemináriumon megfeddik, a munkaügyi központban pedig az
intézményesített tébollyal kénytelen szembesülni: noha elvégzett egy darukezelő-tanfolyamot,
a munkáltató szempontjából ez mit sem ér, ugyanis ezen a területen nem
rendelkezik semmilyen munkatapasztalattal. A 22-es csapdája a pénzügyi
szektorban is érvényesül: hitelt csak munkavállalónak adnak, viszont ha
Thierrynek lenne állása, akkor nem lenne szüksége banki kölcsönre. A film
eredeti címe (La loi du marché vagyis
„a piac törvénye”) is erre emlékeztet: a kapitalizmus nem az embert, hanem a
piacot, ekként pedig a profitot szolgálja. Nincs még egy olyan életforma, amely
olyan rendszert talált volna ki magának, hogy az önmaga és a saját
egzisztenciája talapzatát képező természet ellenében dolgozzon.
Brizé nem megy el a brit
kitchen sink realizmus irányába:
Thierry méltóságteljesen helytáll, nem törik meg, nem lesz káros szenvedélyek
rabja, helyette inkább táncórákat vesz a feleségével. A Mennyit ér egy ember? nóvuma, hogy középtájt váratlanul irányt vált,
amikor a főhős egy nagy áruház biztonsági őrének pozíciójában találja magát, s
így első kézből tapasztalhatja meg az autoritás-szerep sajátosságait. A
pénzügyi csőd elkerüléséből fakadó kirobbanó boldogság azonban elmarad, ugyanis
a biztonsági kamerák képeinek figyelőjeként most a főhős feladata lesz az, amit
eddig vele szemben követtek el: a számonkérés, a kioktatás és a megregulázás. Thierry
a megélhetésért cserébe a rendszer részévé lesz és munkaköri kötelességévé
válik az emberhez méltatlan magatartás, mivel az áruház egy felsőbb direktíva
értelmében szeretne megválni néhány dolgozójától. A francia direktor ezen a
ponton a szociális realizmust a moralitásjátékkal kapcsolja össze, és nagy
precizitással egyre enyhébb fokú kihágásokat mutat be a
telefontöltő-tolvajlástól a kuponlopásig.
A Mennyit ér egy ember? nemcsak az érzelgősségtől, de még a drámai
csúcspontoktól is tartózkodik; formailag rideg, értékszemléletében azonban
mélyen humanista alkotás. Vincent Lindon, Stéphane Brizé visszatérő színésze
életének csúcsteljesítményét nyújtja a kompromittáló helyzetekben is nyugodt,
egyenes gerincű munkásember szerepében (a 2015-ös cannes-i filmfesztiválon ezért
a legjobb férfi alakítás díjával jutalmazták). Brizé halk szavú, de nagy erejű
mozijának tanúbizonysága szerint a modulálatlan karvalykapitalizmusban már az
is morális szuperhősnek számít, aki töretlenül őrzi az integritását és még a
hűségpont-sikkasztástól is tartózkodik.
MENNYIT ÉR EGY EMBER ? (La
loi du marché) – francia, 2015. Rendezte és írta: Stéphane Brizé. Kép: Eric
Dumont. Szereplők: Vincent Lindon (Thierry), Karine de Mirbeck (Thierry
felesége), Matthieu Schaller (Thierry fia), Catherine Saint-Bonnet (Bankár).
Gyártó: Nord-Ouest Production / Arte France Cinema. Forgalmazó: Cirko Film Kft.
Feliratos. 93 perc.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 20 átlag: 6.55 |
|
|