KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
   2021/szeptember
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Varga Zoltán: Útvesztők álmodója Orosz István animációi
• Vajda Judit: Nem apácazárda Melegfilmek a Kádár-korban
• Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában Szekfü András 80
• Zalán Márk: Hazai pályán Nagylátószög – 120 éves a magyar film
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Lelkek harca Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Benke Attila: A lélek mélyén Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal
• Stőhr Lóránt: Szürkület Nagy Dénes: Természetes fény
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 1. rész
• Varró Attila: Egy kalap alatt Queer noir
• Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei Soderbergh és a neo-noir
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: A melankólia mestere Andrew Haigh
• Szabó Ádám: Medvebőr Ian McGuire: Északi vizeken
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Barkóczi Janka: Mérlegforgás Tillie Walden: Spinning
A CSEND MESTEREI
• Andorka György: A síró harmadik Franz Osten: Shiraz (1928)
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Adaptációktól a robbanó fejig Cannes
• Buglya Zsófia: Tektonikus mozgások Diagonale 2021
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy maréknyi euróért Krasznahorkai Balázs: Hasadék
• Baski Sándor: Eljött hozzátok Valdimar Johannsson: Bárány
• Baski Sándor: Ego kaland Herendi Gábor: Toxikoma
• Pozsonyi Janka: Tinédzser l’amour François Ozon: ‘85 nyara
• Kovács Kata: A sérvműtéttől a kasztrálásig Takács Mária: Kapd el a ritmust!
MOZI
• Vajda Judit: Idő
• Pazár Sarolta: Örökkön örökké
• Bartal Dóra: Rózsák királynője
• Kránicz Bence: Free Guy
• Baski Sándor: A Jönsson banda
• Huber Zoltán: A metál csendje
• Fekete Tamás: Démoni
• Kovács Patrik: Öngyilkos osztag
• Benke Attila: Kígyószem
• Alföldi Nóra: Lőpor turmix
STREAMLINE MOZI
• Déri Zsolt: Popsztár
• Jordi Leila: A szuvenír
• Benke Attila: Félelemterápia
• Lichter Péter: A holtak nem halnak meg
• Varró Attila: Sáskaraj
• Bonyhecz Vera: Vérvörös égbolt
• Greff András: A nagy szívás
• Pethő Réka: Egy ház Londonban
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Jönsson banda

Baski Sándor

Se upp för Jönssonligan – svéd, 2021. Rendezte: Tomas Alfredson. Írta: Henrik Dorsin és Rikard Ulvshammar. Kép: Simon Rudholm. Zene: Hans Ek. Szereplők: Henrik Dorsin (Sickan), Anders Johansson (Ranar), Hedda Stierstedt (Doris), David Sundin (Harry). Gyártó: FLX. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 116 perc.

Ha annyira nem is lett része a magyar popkultúrának, mint Bud Spencer és Terence Hill, az Olsen-banda 14 részt megért vígjátéksorozatának nálunk is vannak elkötelezett rajongói, Norvégiában és Svédországban pedig még helyi mutáció is készült belőle. Utóbbi, vagyis A Jönsson banda lassan utoléri az eredetit, ha nem is népszerűségben, de franchise-építésben. Az 1981-ben bemutatott filmhez hét folytatás készült, kapott egy spin-off szériát, majd 2015-ben egy rebootot is, amiért se a kritika, se a közönség nem rajongott. Végül a producerek úgy döntöttek, adnak még egy esélyt a sorozatnak, és másodszorra is újraindítják, méghozzá a legmagasabban jegyzett kortárs svéd rendező, Tomas Alfredson (Engedj be!) közreműködésével. A választás azt sugallta, hogy a hazai nézők bizalmának visszaszerzése mellett a nemzetközi piac meghódítása is cél, A Jönsson banda elsősorban mégis a rajongóknak készült. A forgatókönyv nem vezeti fel a karaktereket, egyből egy akció közben találkozunk a három állandó férfi főszereplővel, akikhez ezúttal a korszellemnek köszönhetően csatlakozik egy vagány női bűnöző is.

A 2015-ös reboot ellen az volt a legnagyobb kifogás, hogy vígjátéknak nem elég vicces, akciófilmként pedig nem elég izgalmas. Az előd kudarca ellenére Alfredson is a középutat választotta, a helyenként egészen infantilis gegek egy burleszkfilmből se lógnának ki; a szereplőknek viszont próbál egy plusz dimenziót adni azzal, hogy bemutatja a családi hátterüket. A banda által kitervelt bűntény sem csak egy sima ékszerrablás, a krimiszál segítségével az alkotók az egymással összefonódott politikai és a gazdasági eliten élcelődnek. Az átgondolt koncepció ellenére Alfredson mégsem találja az egyensúlyt. Nem tudja a két elérő minőséget, a blődlit és a helyenként a Suszter, szabó, baka, kém összetettségét idéző konspirációs epizódokat összehangolni, vagyis pont abba a csapdába esik, amibe az előző újraélesztési kísérlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15073