|
|
|
Streamline MoziA holtak nem halnak megLichter Péter
The Dead Don’t Die – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Jim Jarmusch. Kép: Frederick Elmes. Zene: SQURL. Szereplők: Bill Murray (Robertson), Adam Driver (Peterson), Tilda Swinton (Zelda), Chloe Sevigny (Morrison), Danny Glover (Thompson). Gyártó: Kill the Head / Longride / Animal Kingdom. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 103 perc. Jim Jarmusch mindig is
előszeretettel formálta a maga képére a hollywoodi műfajokat. A revizionista zsánerkísérletezés
a korai filmjeiben még nem volt annyira jól körvonalazható, de durván a
Halott ember óta – a költőien lebegő Paterson kívételével – minden
Jarmusch-film valamelyik jellegzetes műfaj többé-kevésbé provokatív
átfűszerezése, amelynek sikerességét általában az dönti el, hogy az adott
(al)műfaj mennyire illik a rendező szerzői világába, más szóval mennyire
jarmuschítható. A vámpírfilm (Halhatatlan szeretők) és a krimi (Hervadó
virágok) például jól állt Jarmuschnak, a thriller (Irányítás határai)
és jelen esetben a zombifilm már kevésbé.
A
rendezői világ egyik jellegzetes védjegye, az ellenálhatatlanul laza
rezignáltság első pillantásra illene a csoszogó élőhalottakat felvonultató
posztapokaliptikus történethez, de ebből a koktélból valahogy hiányzik a többi
fontos Jarmusch-íz, mint a költői melankólia és a keserédes humor. Az
alapanyagok persze megvannak: például szinte az összes jellegzetes
Jarmusch-színész felbukkan a zombihordáktól súlytott Centerville-ben, Bálint
Esztertől RZA-ig, Adam Drivertől Tom Waitsig, sőt, még emberi húst majszoló
Iggy Pop-zombit is kapunk. A ráérősen kibomló dramaturgia jarmuschi lazasága
azonban most mintha kevés lenne a néző boldogságához, és inkább valamiféle
ernyedtségbe, rosszabb pillanataiban tanácstalan fásultságba merevedne,
ráadásul a folyamatosan ott motoszkáló önreflexió is feleslegesnek hat. A
holtak nem halnak meg összességében olyan összbenyomást kelt, mint egy
jelmezbállal keresztezett osztálytalálkozó, amin a résztvevők csak kínosan
toporognak a rendező instrukciójára várva, egyik kezükben a bóléval, másikban a
forgatókönyvvel. A film arra biztos jó, hogy eszünkbe jussanak róla a jobban
sikerült Jarmusch-munkák.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
