KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
   2021/szeptember
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Varga Zoltán: Útvesztők álmodója Orosz István animációi
• Vajda Judit: Nem apácazárda Melegfilmek a Kádár-korban
• Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában Szekfü András 80
• Zalán Márk: Hazai pályán Nagylátószög – 120 éves a magyar film
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Lelkek harca Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Benke Attila: A lélek mélyén Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal
• Stőhr Lóránt: Szürkület Nagy Dénes: Természetes fény
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 1. rész
• Varró Attila: Egy kalap alatt Queer noir
• Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei Soderbergh és a neo-noir
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: A melankólia mestere Andrew Haigh
• Szabó Ádám: Medvebőr Ian McGuire: Északi vizeken
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Barkóczi Janka: Mérlegforgás Tillie Walden: Spinning
A CSEND MESTEREI
• Andorka György: A síró harmadik Franz Osten: Shiraz (1928)
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Adaptációktól a robbanó fejig Cannes
• Buglya Zsófia: Tektonikus mozgások Diagonale 2021
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy maréknyi euróért Krasznahorkai Balázs: Hasadék
• Baski Sándor: Eljött hozzátok Valdimar Johannsson: Bárány
• Baski Sándor: Ego kaland Herendi Gábor: Toxikoma
• Pozsonyi Janka: Tinédzser l’amour François Ozon: ‘85 nyara
• Kovács Kata: A sérvműtéttől a kasztrálásig Takács Mária: Kapd el a ritmust!
MOZI
• Vajda Judit: Idő
• Pazár Sarolta: Örökkön örökké
• Bartal Dóra: Rózsák királynője
• Kránicz Bence: Free Guy
• Baski Sándor: A Jönsson banda
• Huber Zoltán: A metál csendje
• Fekete Tamás: Démoni
• Kovács Patrik: Öngyilkos osztag
• Benke Attila: Kígyószem
• Alföldi Nóra: Lőpor turmix
STREAMLINE MOZI
• Déri Zsolt: Popsztár
• Jordi Leila: A szuvenír
• Benke Attila: Félelemterápia
• Lichter Péter: A holtak nem halnak meg
• Varró Attila: Sáskaraj
• Bonyhecz Vera: Vérvörös égbolt
• Greff András: A nagy szívás
• Pethő Réka: Egy ház Londonban
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Örökkön örökké

Pazár Sarolta

Hello again – német, 2020. Rendezte és írta: Maggie Peren. Kép: Marc Achenbach. Szereplők: Alicia von Rittberg (Zazie), Edin Hasanovic (Anton), Tim Oliver Schultz (Philip), Emilia Schüle (Franziska). Gyártó: Sommerhaus Filmproduktion. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 92 perc.

A Bill Murray időjósa és Tom Cruise kommandósa nyomdokaiban lépegető Zazie ugyanúgy egyetlen napot kénytelen többször újraélni, mint az Idétlen időkig és a Holnap határa körbe-körbe toporgó sztárjai. Csakhogy az Örökkön örökké főszereplőjének kálváriája csupán annyi, hogy gyerekkora óta nem hisz a házasságban és szerelemben, mégis kénytelen nap mint nap hajdani legjobb barátjának esküvőjén részt venni. Zazie Antonnal és Patrick-kal él tökéletes harmóniában egy közös hamburgi albérletben: ugyan a három fiatal életmódja alapjaiban különbözik, de párkapcsolatról alkotott lesújtó véleménye nagyon is közös. Számtalanszor hangoztatott életfelfogásuk azonos: a barátság többet ér bármelyik viszonynál…sőt talán a szerelemnél is. Zazie minden lehetséges módszerrel megpróbálja évek óta nem látott barátja, Philipp esküvőjét szabotálni, segítőül pedig narkolepsziás lakótársát, Antont választja. Philipp megmentési kísérlete katasztrófába torkollik, igazi rémálommá azonban másnap reggel válik, amikor a lány újra az esküvő napjára ébred.

A forgatókönyvet is jegyző rendező, Maggie Peren romantikus vígjátéka nem csak időszerkezetével merít korábbi sikerfilmekből, újrahasznosítja az Álljon meg a nászmenet! alapszituációját és helyzetkomikumait is. A naiv és kiszámítható történet humora inkább fárasztó, mintsem üdítő. A gyerekkori szorongásait, szülei veszekedéseit feldolgozni képtelen Zazie, a lázadó német lányok prototípusa, aki kékre festett hajával, robogóján száguldozva borzolja a decens kedélyeket. Az újra és újra átélt esküvő időhurkában egyre magabiztosabban mozgó lány lassacskán belátja, hogy nem ő az egyetlen traumákkal teli puttonyát vonszoló huszonéves, az ismétlődő szituációkban a szemünk láttára nő fel és vállalva érzelmeit végül ő maga is megérik a szerelemre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15072