KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
   2021/szeptember
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Varga Zoltán: Útvesztők álmodója Orosz István animációi
• Vajda Judit: Nem apácazárda Melegfilmek a Kádár-korban
• Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában Szekfü András 80
• Zalán Márk: Hazai pályán Nagylátószög – 120 éves a magyar film
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Lelkek harca Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Benke Attila: A lélek mélyén Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal
• Stőhr Lóránt: Szürkület Nagy Dénes: Természetes fény
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 1. rész
• Varró Attila: Egy kalap alatt Queer noir
• Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei Soderbergh és a neo-noir
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: A melankólia mestere Andrew Haigh
• Szabó Ádám: Medvebőr Ian McGuire: Északi vizeken
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Barkóczi Janka: Mérlegforgás Tillie Walden: Spinning
A CSEND MESTEREI
• Andorka György: A síró harmadik Franz Osten: Shiraz (1928)
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Adaptációktól a robbanó fejig Cannes
• Buglya Zsófia: Tektonikus mozgások Diagonale 2021
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy maréknyi euróért Krasznahorkai Balázs: Hasadék
• Baski Sándor: Eljött hozzátok Valdimar Johannsson: Bárány
• Baski Sándor: Ego kaland Herendi Gábor: Toxikoma
• Pozsonyi Janka: Tinédzser l’amour François Ozon: ‘85 nyara
• Kovács Kata: A sérvműtéttől a kasztrálásig Takács Mária: Kapd el a ritmust!
MOZI
• Vajda Judit: Idő
• Pazár Sarolta: Örökkön örökké
• Bartal Dóra: Rózsák királynője
• Kránicz Bence: Free Guy
• Baski Sándor: A Jönsson banda
• Huber Zoltán: A metál csendje
• Fekete Tamás: Démoni
• Kovács Patrik: Öngyilkos osztag
• Benke Attila: Kígyószem
• Alföldi Nóra: Lőpor turmix
STREAMLINE MOZI
• Déri Zsolt: Popsztár
• Jordi Leila: A szuvenír
• Benke Attila: Félelemterápia
• Lichter Péter: A holtak nem halnak meg
• Varró Attila: Sáskaraj
• Bonyhecz Vera: Vérvörös égbolt
• Greff András: A nagy szívás
• Pethő Réka: Egy ház Londonban
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rózsák királynője

Bartal Dóra

La fine fleur – francia, 2021. Rendezte: Pierre Pinaud. Írta: Fadette Drouard és Pierre Pinaud. Kép: Guillaume Defontaines. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Catherine Frot (Éve Vernet), Melan Omerta (Fred), Fatsah Bouyahmed (Samir), Olivia Cote (Véra). Gyártó: Estrella / France 3. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 105 perc. 

„Micsoda vénasszonyszag van!” – jelenti ki Fred, aki egy integrációs program keretében kerül egy francia vidéki kertészetbe munkásként, harmadmagával. A mondat vonatkozhat a rózsakert tulajdonosára, a középkorú Madame Vernet-re, de rózsáinak illatára is, amelyek egyre kevésbé népszerűek. A kertészet bajba is kerül: a megrendeléseit sorra mondják vissza, a csőd szélén áll. Nem úgy a Lamarzelle-ház, élén egy profitot hajszoló fiatal igazgatóval, akik felkapott tucattermékeikkel rendre megnyerik az új rózsafajták versenyét. A tét, hogy Madame Vernet, aki nem hajlandó behódolni a trendeknek és a virágok szeretete, valamint apja örökségének megőrzése motiválja, győzedelmeskedhet-e a nagytőkésekkel szemben a következő versenyen. De az is, hogy a keményfejű hősnő, aki megszállottsága miatt mindenkit elűz maga mellől, képes-e elismerni az alkalmazottai munkáját és tehetségét a rózsák gondozásában.

A rendező, Pierre Pinaud, a Beszélj róla című elsőfilmjében is női főhőst helyezett középpontba, mostani munkája talán túl sokat alapoz a gyermektelen nők életét üresnek és ridegnek mutató közhelyekre. Madame Vernet egyik ismert filmes előképe az Ördög Pradát visel Mirandája, aki rossz példaként lebeg a fiatal Andy előtt, mutatva, mivé válhat, ha a karrierjét előbbre helyezi a kapcsolatainál. A színészi alakítás pedig alig árnyalja a karakter elnagyoltságát. A magyar mozikba ugyan vígjátéki műfaji besorolással érkezik a film, de sokkal inkább dramedy-ként jellemezhető, egy heist-filmes jelenetsort leszámítva. Pedig a felvázolt osztálykülönbségek, a beosztott-főnök viszonyból eredő problémák feloldódhattak volna a komikumban, miként az is elpazarolt lehetőségnek tűnik, hogy a film nem illeti kritikával azt a rendszert, ami miatt az alsó osztálybeli szereplői lecsúsztak. Így a film a rózsatermesztés hivatásának szépségeit tudja csak igazán megmutatni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15071