KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/június
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Kicsi, de erős A rendszerváltás műfaji reflexiója a magyar filmben - 1. rész
• Mózes Gergely: Öt könnyű darab Magyar dokumentumfilmek
• Varga Balázs: Társadalmi banditák és nemes kalandorok A Kádár-korszak tévésorozatai 3.rész
COMICS ÉS FILM
• Kovács Patrik: Erkölcsi kötéltánc Egészestés Batman-animációk
• Huber Zoltán: Szív a gépezetben James Gunn és A galaxis őrzői-trilógia
• Baski Sándor: Amikor belülről jön a horror David Hine: Strange Embrace
FRANCIA SZÍNEK
• Csomán Sándor: Sorsok keresztútján Új Raj: Dominik Moll
• Kiss Dalma: Az eltűnt idő nyomában Claire Denis: Csokoládé, Szerelemmel, szenvedéllyel
KELET-ÁZSIA MOZIJA
• Vincze Teréz: Egyszerűen nagyszerű Hong Sang-soo minimalista filmmágiája
• Szabó Ádám: Közelről, hidegvérrel John Woo és a hősies vérontás
• Varró Attila: Kínai suttogás Pólya Tamás – Stőhr Lóránt: A hongkongi film
• Teszár Dávid: Ami a magyar mozikból kimaradt A kortárs tajvani filmművészet
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Kolozsi László: Ki ugrik előbb? Rubin Szilárd és a film
• Schubert Gusztáv: Az elnémított mozi Kollarik Tamás – Zágoni Balázs: Janovics Jenő
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Filmörökség a változó világban Zöld archívumok
VIDEÓJÁTÉK
• Mosolygó Miklós: Végig a sárga pixeles úton A videójáték-adaptációk története – 2. rész
FILMZENE
• Déri Zsolt: Veterán rockerek Martin Scorsese zenei dokumentumfilmjei
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Az igazat, ne csak a valódit Graz: Diagonale
KRITIKA
• Rudas Dóra: A rosszat nem rója fel Kilian Riedhof: Nem kapjátok meg a gyűlöletem
MOZI
• Kovács Kata: Sorsfordító nyár
• Buzsik Krisztina: Mi lett volna, ha…
• Vajda Judit: Veszedelmes vonzódás
• Rudas Dóra: Kismenők
• Pethő Réka: Anyák napja
• Pazár Sarolta: Jóságos ég!
• Gerencsér Péter: Szerelem lábujjhegyen
• Huber Zoltán: Ráadásszerelem
• Benke Attila: Amerikai kopó
• Varró Attila: Járatlan utakon
• Kovács Patrik: Követés
• Bárány Bence: Feltámadás
• Déri Zsolt: Coldplay: Music Of The Spheres
• Csomán Sándor: Legénybúcsú Extra
STREAMLINE MOZI
• Nevelős Zoltán: Armageddon Time
• Kiss Dalma: Joyland
• Kolozsi László: Lunana: Egy jak az osztályteremben
• Pauló-Varga Ákos: Egy tehén amelyik dalt énekelt a jövőnek
• Gyöngyösi Lilla: Pán Péter és Wendy
• Varró Attila: Cosa Nostra – A Valachi-ügy
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Birodalmak tündöklése és bukása

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Cosa Nostra – A Valachi-ügy

Varró Attila

The Valachi Papers – olasz-amerikai, 1972. Rendezte: Terence Young. Írta: Peter Maas könyvéből Stephen Geller. Kép: Aldo Tonti. Zene: Riz Ortolani. Szereplők: Charles Bronson (Valachi), Lino Ventura (Genovese), Walter Chiari (Gap), Jill Ireland (Maria). Gyártó: Dino De Laurentis Company. Forgalmazó: Netflix. Szinkronizált. 120 perc.

 

A műfajtörténetben nem csak remekművek hoznak szemléletváltást, megesik, hogy holmi klasszikusok árnyékába szorult gyengébb alkotás mutat utat egy új sikerstratégia felé: ez történt a Keresztapa után fél évvel bemutatott és feledésbe merült A Valachi-ügy esetében is, amelynek művészi érdemei elférnének Don Corleone mellényzsebében. Ez a középszerű iparos által rendezett, sztárpárosát pusztán húzónévként (ki)használó Dino De Laurentis-produkció alapanyagának köszönhetően korábban ismeretlen arcát mutatta meg a gengszterfilmnek: az utolsó szóig valós sztorikból írt Peter Maas-könyv hőse, Joe Valachi nem jó útra tért bűnöző, bukásra ítélt maffiózó, vidéki Robin Hood-gengszter, mindössze egy bumfordi közkatona, aki 30 éven át próbál a partszélen meghúzódva felszínen maradni a nagymenők hatalmi viharaiban – míg végül halálos kelepcébe szorulva vallomást tesz a hatóságoknak, a Cosa Nostra történetében elsőként nyilvánosságra hozva a szervezet működését. Valachi a 70-es évek nagy műfaji dekonstrukcióinak névtelen hőse, a „jelentéktelen gengszter” úttörő példánya, aki szinte az egész filmet passzív epizódfiguraként statisztálja végig, egyetlen fordulatban sem játszik tevékeny szerepet – sorsdöntő árulása a capók és kopók intrikáinak műve, két gyilkossága szánalmas, kényszerű baklövés és még a tragikus bukásfinálétól is megfosztja a korábban jött vacsora.

Ha rejtőzik elismerésre méltó szerző a film műfaji mérföldköve mögött (amelynek „kismenő”-sémáját olyan revíziók követik, mint az Eddie Coyle barátai, a Wise Guys vagy a Nagymenők), az minden bizonnyal Peter Maas, akinek rangos írói életműve a Valachi-ügytől kezdve a saját rendszerük hatalmi korrupciója ellen forduló kisemberekről szól, az utcai járőr Serpico-tól a roma bűnözőcsaládját megtagadó King of the Gypsies-en át az állami kenőpénz-maffiával szembeszálló Marie-ig. Noha Maas joggal érezte könyve rút megbecstelenítésének a filmverziót (amely több ponton fittyet hány a történeti tényeknek, sőt pár fiktív sztorit is bedob exploitation végett leszbikus in flagrantitól éttermi kasztrálásig), Terence Young műve még torzításaival is csak felerősíti a maga korában rendhagyó üzenetet a szervezett bűnözésről, feltárva kiterjedt árnyékszervezete valós természetét, kicsinyes ostobaságaival és ócska, hétköznapi árulásaival.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15777