KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ex Machina

Pápai Zsolt

Ex Machina – amerikai, 2015. Rendezte: Alex Garland. Szereplők: Domhnall Gleeson, Alicia Vikander, Oscar Isaac. Forgalmazó: Select. 108 perc.

 

A teremtője ellen forduló szuperintelligencia toposza Kubricknak köszönhetően lassan félszázéves lesz a mozgókép történetében, de a gép és az ember ambivalens viszonyát tárgyaló téma kimeríthetetlen. Az elmúlt évtizedekben a kreatúrák hol hidegen számítóak és manipulatívak (2001: Űrodüsszeia), hol pedig forrón érzőek és egyenes célok által vezéreltek voltak (Szárnyas fejvadász), ám újabban a két csoport közötti határvonal cseppfolyóssá vált. Az Ex Machina écája nem is feltétlenül az, hogy összekapcsolja, és egy figurában egyesíti a két motivációt, inkább az, hogy eldönthetetlen, valóban összekapcsolta-e azokat? Az eddig regényíróként (A part) és forgatókönyvíróként (28 nappal később, Napfény, Dredd) jeleskedő Alex Garland debütáns rendezői munkájában ugyanis nem tisztázza – mégpedig okosan nem tisztázza, hiszen ezzel a szüzsét többértelművé teszi – azt a pofonegyszerű kérdést, miszerint géphősét milyen szándékok vezérlik, sőt meghagyja azt az értelmezést is, hogy esetleg egy bonyolult, rétegzett lelki világú figurával van dolgunk, akit a legkülönbözőbb eredetű, alkalomadtán ellenirányú célok mozgatnak. A film alapötlete azért ragyogó, mert ha elfogadjuk, hogy Avát, a bájos humanoidát szeretet és gyűlölet, szánalom és számítás sokismeretlenes egyenlete irányítja, akkor egyúttal azt is kijelenthetjük, hogy minden idők egyik legösszetettebb, nem egyszerűen intelligens, de pszichéjét illetően leginkább emberszerű robotja született meg ezzel a filmmel.

A négyszereplős kamaramesében az ifjú programozó, Caleb azt a feladatot kapja, hogy tesztelje főnöke legújabb robotnőjét a világtól elzárt alaszkai gigabirtok katakomba-nyaralójában. A feladat azért kiváltképpen izgalmas, mert Caleb kezdettől tisztában van vele, hogy Ava gépnő, nem pedig hús-vér lény, mégis a hatása alá kerül a meglehetősen jól sikerült humanoidának. Garland nem csupán a sci-fi és a thriller eszközkészletéből merít filmjéhez, Ava összetettségének megteremtéséhez ugyanis a nagy hollywoodi műfajok közül a melodrámára és a románcra is épít. Módszeresen végigveszi azokat a – Király Jenő kategorizálásával élve – szociális, episztemológiai, erkölcsi, pszichoanalitikus akadályokat, amiket a nagy melodrámák hőseinek le kell gyűrniük ahhoz, hogy elnyerjék a vágyott boldogságot. A műfajok keverése egyúttal izgalmas plusztartalmakat eredményez. Attól függően, hogy milyen műfaji aspektusból nézzük az Ex Machinát, bővül a jelentése: ha nem sci-fiként, hanem melodrámaként vagy románcként látjuk, egyszeriben a világ jelenére, jövőjére nehezedő tudományos-technikai problémák másodlagosnak tűnnek fel benne, és a film a privátszféra sokkal emberközelibb tartományába kerül. A mindenkori párkapcsolatoktól, azok megszületéséről – önfeláldozásról, elköteleződésről –, no meg a felek kishitűsége, bizalmatlansága miatti kríziseiről – önzésről és szakításról – kezd szólni.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12526