KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szüfrazsett

Simor Eszter

Sufragette – angol, 2015. Rendezte: Sarah Gavron. Írta: Abi Morgan. Kép: Eduard Grau. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Carey Mulligan (Maud), Helena Bonham Carter (Edith), Meryl Streep (Emmeline), Brendan Gleeson (Steed). Gyártó: Ruby Films / Ingenious Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 106 perc.

 

„Mert 2015-öt írunk.” Ez volt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök találó válasza arra, mikor új kormánya megalakulásakor azt kérdezték tőle, miért fontos számára a nemek egyenlő aránya (a miniszterek fele nő). A kérdés felvetése jól mutatja, hogy még manapság sem élveznek a nők a férfiakkal egyenlő jogokat. Sarah Gavron filmje a brit szüfrazsett mozgalmon keresztül mutatja be a nők szavazójogért folytatott küzdelmét.

A kezdetben békés szüfrazsett mozgalom az 1900-as évek elején katonai jelleget öltött. Híres alakjai a középosztályból származtak, a „piszkos munkát” viszont a munkásosztályhoz tartozó nők végezték. Gavron filmje rájuk emlékezik. A legismertebb szüfrazsett vezető, Emmeline Pankhurst, a BBC jóval „elegánsabb” nézőpontból fogalmazó sorozatának főszereplője, a mozifilmben (Meryl Streep) csak egy rövid jelenet erejéig tűnik fel. A központi figura itt, az egyre inkább radikalizálódó Maud Watts (Carey Mulligan), aki embertelen körülmények között dolgozik egy mosodában, teljesen kiszolgáltatva az életét uraló férfiak önkényének.

Ha egy valós történelmi korszakot egy film szubjektív nézőpontból mutat be, az általában együtt jár bizonyos leegyszerűsítésekkel. A forgatókönyvíró (Abi Morgan) Maud fikciós, az események forgatagába tudatlanul bekerülő karakterén keresztül vonja be a nézőt. A szubjektív nézőpont azonban nem válik korlátozóvá, hála Mulligan apró arcrezdülésekkel jelzett, átélt játékának és Eduard Grau változatos kamerahasználatának (Maud arcát gyakran látjuk közeliben, míg a legtöbb akciójelenet kézikamerás felvétel). A történet legizgalmasabb részei a valós eseményeket visszaadó realista és erőszakos jelenetek: tüntetések, éhségsztrájkok, robbantások. Az eddig dokumentumfilmeket rendező Gavron a mozgalom számára eredményt hozó, tragikus fordulat áldozata előtt valódi archív felvétellel tiszteleg. A filmből áradó düh a mi szívünkben is rezonál.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12524