KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Szerdai gyerek

A mosónő érzékisége

Kránicz Bence

Horváth Lili Karlovy Varyban díjazott elsőfilmjét finom erotikája teszi különlegessé.

 

Riadt tekintetű fiatal lány néz felénk egy rendőrautóból. Akadozva beszél, alig érteni, mit mond. Csak a film legvégén derül ki, hogy Maja (Vecsei Kinga) mitől omlott össze, de a kommunikációval a cselekmény további részében is meggyűlik a baja. Biztosra vehető, hogy a nézők egy részét zavarni fogja az a rendezői döntés, hogy a hősnő furcsa hangsúlyokkal, idegenül beszél. Érthető, hogy a rendező, Horváth Lili mit akart megmutatni ezzel az instrukcióval: azt, hogy Maja nem ért szót a környezetével, nehezen talál fogódzót az életben, ami nem is csoda, mivel egykori intézetis lányként most azért gürcöl, hogy a kisfiát kihozhassa a gyermekotthonból.

Maját akkor lehet végre megkedvelni, amikor elhisszük, hogy változtatni akar kilátástalan és egyhangú életén. Ennek a változásnak az ígéretét hozza a mikrohitel-program, amelynek keretein belül Maja mosodát nyithat a házuktól nem messze lévő, lassacskán szétmálló művházban, valamelyik pesti külkerületben. Felcsillan a remény, hogy hazaviheti magához kisfiát, Krisztiánt, aki ugyan élénk és aranyos gyerek (a tüneményes Kovács Ede játssza), de láthatóan megszenvedte Maja hányattatásait, hiszen nem hajlandó megszólalni. A lánynak a program koordinátora (Thuróczy Szabolcs) is pártját fogja, ráadásul egyértelműen vonzódik is hozzá. Hogy ez a vonzalom kölcsönös-e, azt nem könnyű megállapítani, Maja ugyanis hozzá van szokva, hogy alkalmanként a testét is fel kell kínálnia a boldogulás reményében. Thuróczy karaktere azonban tisztességes és őszinte férfi – ezt felismeri Krisztián apja is, Krisz (Antal Zsolt), aki mindeddig magasról tett Majára és a gyerekükre, inkább piti bűncselekményekkel múlatta az időt, de a lány körül zajló eseményeket egyre dühösebben figyeli.

Maja figurája ismerős lehet azoknak, akik követték Horváth Lili rövidfilmes pályafutását. A rendező legsikeresebb kisfilmjének, a Napszúrásnak is ő volt a hőse (akkor az időközben a szerephez túlkorossá vált Törőcsik Franciska játszotta), a színészi tapasztalattal korábban nem rendelkező Vecsei Kinga ugyanezt a karaktert kelti életre. Az intézetis múlt és konkrét motívumok is visszaköszönnek a Szerdai gyerekben, például a felkínálkozás önfeladó gesztusa, amit ráadásul mindkét filmben ugyanazok a szavak („Akarod? Mert én akarom.”) kísérnek. Ezek a szexualitástól izzó momentumok a film legerősebb pillanatai, Horváth Lilinek kivételes érzéke van az egyszerre érzelmes és erotikus, de szép és keresetlen jelenetek rendezéséhez, Vecsei Kinga és Thuróczy Szabolcs között pedig nem csak ekkor, hanem a film során végig működik az összhang. Itthon talán nincs is Thuróczy korosztályában nála sokszínűbb és izgalmasabb színész, aki filmen is ennyire magabiztos és érett alakításokat nyújtana – mellette az erős kisugárzású, de érthető módon szerényebb színészi eszköztárral bíró Vecsei is sokkal természetesebb.

De nemcsak a színészi munkát illeti dicséret, hanem a csüggesztően szegény miliő ábrázolási konvencióira rácáfoló, napfényben fürdő képeket is (Maly Róbert operatőri munkáját) és az ebben a közegben ugyancsak váratlannak ható, kedves, olykor szinte gyermeteg humor megjelenését is – visszatérő poén, hogy Majáék a Macskafogót nézik mobiltelefonon, ezek a jelenetek még a tuskó Kriszt is közelebb hozzák a nézőhöz.

Ám elsőfilmes hibák is vannak bőven, amelyek miatt a Szerdai gyerek szimpatikus, de egyenetlen produkció hatását kelti. A Maja furcsa dikciójához hasonló modoros megoldások közé tartozik a kísérőzene túlhasználása és néhány didaktikus, a reflektálatlan karakterektől teljesen idegen mondat, de a rendező számára nyilvánvaló inspirációt jelentő alkotók – elsősorban, már csak a Szép napokból ismerős mosodamotívum révén is, a korai Mundruczó – hatása is lehetne kevésbé érezhető. Viszont felismerni azt a pontos és érzékeny fogalmazásmódot, amit Horváth Lili a rövidfilmjeiben kialakított, és nincs okunk kételkedni benne, hogy a rendező következő munkája a Szerdai gyereknél sallangmentesebb és kiforrottabb film lesz.

 

SZERDAI GYEREK – magyar, 2015. Rendezte és írta: Horváth Lili. Kép: Maly Róbert. Zene: Presser Gábor. Vágó: Szabó Dániel. Hang: Major Csaba. Producer: Fehér Károly. Szereplők: Vecsei Kinga (Maja), Antal Zsolt (Krisz), Thuróczy Szabolcs (János), Kovács Ede (Krisztián), Németh Annamária (Böbe), Börcsök Enikő (Igazgatónő). Gyártó: Popfilm / Detailfilm. Forgalmazó: Wednesday Group. 93 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 36-37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12501