KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
   2021/február
MAGYAR MŰHELY
• Beck András: Eltávozott ünnepnapok Kovács Kati a filmvásznon
• Darida Veronika: „Széthull darabokra” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kovács Kata: Lobogó gyász Pieces of a Woman
• Erdélyi Z. Ágnes: „Gyógyíthatatlan filmes vagyok” András Ferenc portrékötet
• Szekfü András: „Egyetlen snittben!” Beszélgetés Somló Tamással – 1. rész
KORTÁRS AUSZTRIA
• Schreiber András: A boldogság hervadó virágai Új raj: Jessica Hausner
• Nemes Z. Márió: Alpesi hullahegyek Elfriede Jelinek: Die Kinder der Toten
OROSZ TITKOK
• Baski Sándor: A diktatúra modellje DAU. Natasa
• Szíjártó Imre: Szívzűrök Orosz kórházfilmek
• Schubert Gusztáv: A megszegett eskü Kosztya Proletárszkij
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Greff András: Szerelem első olvadásig Craig Thompson: Blankets – Takarók
A FILMKRITIKA KLASSZIKUSAI
• Darida Veronika: Agamben mozija Pasolini, Godard, Debord
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Nincsenek határok Nicholas Britell
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Hétköznapi szorongásaink Anilogue 2020
KÖNYV
• Kelecsényi László: Baltával vágva Gál Mihály: Cezúrák és cenzúrák
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Introvertált melodráma Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt
• Fekete Tamás: A Föld hangja Az éjféli égbolt
TELEVÍZÓ
• Nevelős Zoltán: Öntudat, krónika, nosztalgia Steve McQueen: Kis fejsze
KRITIKA
• Forgács Iván: Termékenyítő esőre várva Milcso Mancsevszki: Fűzfa
MOZI
• Lovas Anna: Méz-Királynő
• Varró Attila: Kutyabaj
• Varga Zoltán: Lelki ismeretek
• Huber Zoltán: Wonder Woman 1984
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Szabad szavak
• Fekete Tamás: Vadember
• Kovács Patrik: A Breitner kommandó
• Benke Attila: Lélekvihar
• Tüske Zsuzsanna: Mezítláb a parkban
• Alföldi Nóra: Moszad
• Roboz Gábor: Bocs, hogy zavarom
• Varró Attila: Kis szemtanú
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Napos oldalak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

A Breitner kommandó

Kovács Patrik

Quun sang impur... – francia, 2019. Rendezte és írta: Abdel Raouf Dafri. Kép: Michel Amathieu. Zene: Éric Neveux. Szereplők: Johan Heldenbergh (Breitner), Linh Dan Pham (Ly-Yang), Lyna Khoudri (Assia), Steve Tientcheu (Senghor), Pierre Lottin (Alexis). Gyártó: Moana Films / Bellini Films / France 2 Cinéma. Forgalmazó: HBO. Szinkronizált. 109 perc.

 

Ritka alkalom, amikor a francia mozi a fájdalmas emlékű algériai háború előtt adózik. Nem is hibáztathatjuk a derék gallokat, amiért elszorul a szívük, ha a dekolonizáció eme vérrel írt fejezete dereng fel előttük: a válogatott gerillamódszerekkel, terrorakciókkal és brutális kínzásokkal tarkított, hosszan elhúzódó konfliktussorozat a franciák Vietnamjának is tekinthető. Abdel Raouf Dafri (a cannes-i nagydíjas A próféta forgatókönyvírója) rendezői belépője, a Breitner kommandó sokat ígérő ellenpontja az olyasfajta epikus, az algériai háborút madártávlatból szemrevételező vállalkozásoknak, mint a Közeli ellenségek vagy a Törvényen kívül. Középpontjában az Indokínát megjárt, mentális egyensúlyából kibillent Breitner alezredes áll, aki most váratlanul új megbízást kap: titokban az algériai frontvonalak mögé kell nyomulnia, hogy megtalálja és hazavigye egyik felettese holttestét, mielőtt a franciák napalmmal perzselnék fel a területet. Breitner – szedett-vetett, leharcolt katonákból álló különítménye élén – célba is ér, ám utazása végpontja egész mást tartogat számára, mint amiben reménykedett.

Meglepő, de a Breitner kommandó sokkal inkább a tengerentúli, semmint az európai háborús mozikhoz igazodik: Dafri A piszkos tizenkettő, a Becstelen brigantyk és az Apokalipszis most jól ismert motívumaival béleli ki a történetet, sőt még Sergio Leone és Sam Peckinpah egynémely kultklasszikusa előtt is kalapot emel – teszi mindezt mély alázattal. Mesteriek a karakterrajzok is, ráadásul az ezerszínű kommandót megannyi morális dilemma szorongatja, melyek a hűség, az árulás, a bátorság és a nemzeti identitás érzékeny témái köré szerveződnek, Dafrinak többnyire mégis sikerül elkerülnie a hatásvadász pillanatokat. Pedig – hőseihez hasonlóan – ő is késpenge élén táncol, de csak a legvégén vágja meg magát. A befejezés ugyanis hiába ígéri Peckinpah Vad bandájának lúdbőröztető katarzisélményét, a rendező végül kihátrál e csodás gólhelyzetből. Ha másképp dönt, a Breitner kommandó kisebb remekmű is lehetett volna.

Kovács Patrik


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14824