|
|
|
Streamline moziBocs, hogy zavaromRoboz Gábor
Sorry
to Bother you – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Boots Riley. Kép: Doug
Emmett. Zene: The Coop, Boots Riley. Szereplők: LaKeith Stanfield (Cash), Tessa
Thompson (Detroit), Armie Hammer (Steve Lift), Danny Glover (Langston). Gyártó:
Cinereach. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 112 perc.
A
filmes promócióban már rég kiüresített „vizionárius” jelzőt többek között olyan
alkotók jellemzésére kellene fenntartani, akik a kizsákmányoló cég elleni
munkáslázadás témájában dögunalmas szociofilm helyett egy elszállt szatíra
lehetőségét látják meg. Külön gyönyörű adalék, hogy a 2018-as Bocs, hogy zavaromat a két évtizeden át
elsősorban rapperként és aktivistaként dolgozó Boots Riley jegyzi, aki
elsőfilmes létére köröket ver számtalan bemutatkozó rendezőre, akik valamilyen
magas presztízsű intézményben tanulták ki a szakmát.
Az
idén negyvenéves amerikai alkotó főhőse a Cash(!) becenévre hallgató,
egzisztenciális kérdések által gyötört fiatalember, aki huszonéves létére a
nagybácsija garázsában él, és több hónapos csúszásban van a lakbérrel. Miután
azonban állást szerez egy telemarketinges cégnél, a fekete srác az úgynevezett
fehér hangját bevetve akkora sikert arat a kuncsaftoknál, hogy rögtön beindul a
szekere, de arra még ezután sem számít, milyen további meglepetések várják.
Riley-nak nemcsak az alapötlete abszurd, a játékidő végére olyan messzire
merészkedik, amennyire játékfilmben ritkán szoktak (egyes húzásairól a South Park juthat eszünkbe), a kettő
között pedig csupa vastag ceruzával megrajzolt figurát és pofátlanul jól megírt
párbeszédet vonultat fel (rövid rapjelenete a maga egyszerűségében
felejthetetlen), ráadásul ordítóan balos sztorijából egy pillanatra sem lesz
tézisfilm. Az író-rendező könnyű kézzel nyúl nehéz témákhoz, így végig
sikeresen elkerüli a didaxist, borotvaéles humorát és zenész létére ízig-vérig
filmes gondolkodásmódját pedig csak csodálni lehet.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
