KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
   2021/február
MAGYAR MŰHELY
• Beck András: Eltávozott ünnepnapok Kovács Kati a filmvásznon
• Darida Veronika: „Széthull darabokra” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kovács Kata: Lobogó gyász Pieces of a Woman
• Erdélyi Z. Ágnes: „Gyógyíthatatlan filmes vagyok” András Ferenc portrékötet
• Szekfü András: „Egyetlen snittben!” Beszélgetés Somló Tamással – 1. rész
KORTÁRS AUSZTRIA
• Schreiber András: A boldogság hervadó virágai Új raj: Jessica Hausner
• Nemes Z. Márió: Alpesi hullahegyek Elfriede Jelinek: Die Kinder der Toten
OROSZ TITKOK
• Baski Sándor: A diktatúra modellje DAU. Natasa
• Szíjártó Imre: Szívzűrök Orosz kórházfilmek
• Schubert Gusztáv: A megszegett eskü Kosztya Proletárszkij
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Greff András: Szerelem első olvadásig Craig Thompson: Blankets – Takarók
A FILMKRITIKA KLASSZIKUSAI
• Darida Veronika: Agamben mozija Pasolini, Godard, Debord
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Nincsenek határok Nicholas Britell
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Hétköznapi szorongásaink Anilogue 2020
KÖNYV
• Kelecsényi László: Baltával vágva Gál Mihály: Cezúrák és cenzúrák
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Introvertált melodráma Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt
• Fekete Tamás: A Föld hangja Az éjféli égbolt
TELEVÍZÓ
• Nevelős Zoltán: Öntudat, krónika, nosztalgia Steve McQueen: Kis fejsze
KRITIKA
• Forgács Iván: Termékenyítő esőre várva Milcso Mancsevszki: Fűzfa
MOZI
• Lovas Anna: Méz-Királynő
• Varró Attila: Kutyabaj
• Varga Zoltán: Lelki ismeretek
• Huber Zoltán: Wonder Woman 1984
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Szabad szavak
• Fekete Tamás: Vadember
• Kovács Patrik: A Breitner kommandó
• Benke Attila: Lélekvihar
• Tüske Zsuzsanna: Mezítláb a parkban
• Alföldi Nóra: Moszad
• Roboz Gábor: Bocs, hogy zavarom
• Varró Attila: Kis szemtanú
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Napos oldalak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Méz-Királynő

Lovas Anna

Honeyland – makedón, 2019. Rendezte és írta: Tamara Kotevska és Ljubomir Stefanov. Kép: Fejmi Daut, Samir Ljuma. Zene: Foltin. Szereplők: Hatidze Muratova, Nazife Muratova, Hussein Sam, Ljutvie Sam. Gyártó: Apolo Media / Trice Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 89 perc

 

Maga a rendezőpáros sem sejtette, mibe nyúl bele, mikor egy félórás dokumentumfilm tervével a fejükben nekivágtak Észak-Macedóniának, hogy az ijesztően kopár vidéken hagyományos méhészkedésről forgassanak. Az útközben talált különös méhkaptárak egy még különösebb nőhöz, az ötvenes éveiben járó Hatidzéhez vezették őket, aki, ha máshova születik, világsztár lett volna, így viszont egyedül gondozza nyolcvanéves beteg édesanyját a macedón hegyek között áram és víz nélküli kalyibájában, és ősi módszerekkel gyűjti a megélhetését biztosító mézet. Hatidze minden külső körülménynek ellentmondó életszeretete és a méhek iránti tisztelete csendes örömöt sugároz, míg a szomszédjába nem érkezik összetákolt karavánjával, szedett-vedett tehéncsordájával és féltucatnyi gyermekével Hussein, és fel nem borítja a nehezen fenntartható de békés ökoszisztémát. Hussein és családja nagy lendülettel vágnak bele a helyi erőforrások kimerítésébe, ám a fenntartható gazdálkodás tételmondatát – „csak a felét vedd el, a másik felét hagyd meg” – nem tanulják el Hatidzétől, és kapzsiságuk minden tiltakozásuk ellenére pusztulást hoz.

A Honeyland nemcsak a szívében gyönyörű Hatidze inspiráló meséje, egyben elegánsan felrajzolt parabola a jelenlegi klímaválság idején rémisztően aktuális témáról, a természet kizsákmányolásáról a profitért: egy történet, mely a világon mindenhol egyformán érthető és átélhető. Ez köszönhető annak is, hogy a filmet készítő kis stáb a török nyelv tudásának hiányában kénytelen volt a vizuális történetmesélésre hagyatkozni, és már csak a vágott anyag véglegesítésekor döbbentek rá, hogy miről is szólnak a párbeszédek. A látványvilág pedig a rendkívüli kihívások ellenére – áramellátás hiányában kizárólag természetes fényeket használtak, és egyszerre legfeljebb három napot tölthettek Hatidze falujában – lélegzetelállító. Egyszerre szívszorító és felemelő film, amely utat mutathat sokunknak, milyen értékek szerint érdemes élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14810