KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/március
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy György: Küzdők, naphéroszok, alkimisták Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Varga Zoltán: A cethal nemezise Gyulai Líviusz: Jónás
• Kovács Ágnes: „Nem úgy volt szánva” Színdramaturgia: Tarr Béla: Őszi almanach
• Szekfü András: „Egyetlen snittben!” Beszélgetés Somló Tamással – 2. rész
• Bartal Dóra: Őszinte és sérülékeny Beszélgetés Dér Asiával és Haragonics Sárával
MODERN NOMÁDOK
• Sándor Anna: Szabadulás a falak nélküli börtönből Amerikai őslakók a kortárs amerikai filmben
• Pethő Réka: Távolodva a civilizációtól Modern nomád családok
• Roboz Gábor: A hiányzó lehetőségek hazája Új raj: Chloé Zhao
• Varró Attila: Szellem a városképben Városi nomádok a horrorfilmben
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Benke Attila: Vadnyugat francia módra Jean-Michel Charlier – Jean Giraud: Blueberry
KIM KI-DUK
• Vincze Teréz: Az erőszak örvényében Kim Ki-duk (1960-2020)
• Jordi Leila: Néma fájdalom Kim Ki-duk: A sziget
DAVID BOWIE
• Déri Zsolt: Csillagporos elmék David Bowie-filmverziók
• Déri Zsolt: Bowie-t játszani David Bowie szerepében
FILM / REGÉNY
• Huber Zoltán: A játék súlya Walter Tevis győztesei
LATIN AMERIKA
• Orosdy Dániel: Tarka tabló Kino Latino - Latin-amerikai filmrendezőportrék
• Bácsvári Kornélia: Karibi krónikás ének Beszélgetés Vörös Eszterrel
• Csantavéri Júlia: Kolumbusztól Guevaráig Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában
KRITIKA
• Varró Attila: A föld sava Simon Stone: Ásatás
(TÁV) MOZI
• Varró Attila: Rosa esküvője
• Baski Sándor: Zuhanás
• Fekete Tamás: Freaky
• Kovács Kata: Szuperagy
STREAMLINE MOZI
• Vajda Judit: Malcolm és Marie
• Barkóczi Janka: Szabadon
• Alföldi Nóra: 20 évesen meghalsz
• Pazár Sarolta: Lejtmenet
• Varró Attila: A kapitány küldetése
• Sándor Anna: Tolkien
• Greff András: Segítő kezek
• Lichter Péter: Henry – egy sorozatgyilkos portréja
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Képkockákba zárt életek Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

(Táv) Mozi

Szuperagy

Kovács Kata

Superintelligence – amerikai, 2020. Rendezte: Ben Falcone. Írta: Steve Mallory. Kép: Barry Peterson. Zene: Fil Eisler. Szereplők: Melissa McCarthy (Carol), Bobby Cannavale (George), Brian Tyree Henry (Dennis), Sam Richardson (Donahue), Ben Falcone (Kuiper), Rachel Ticotin (Tyson). Gyártó: New Line Cinema / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 106 perc.

A mostanra sztárszerzővé avanzsált komika, Melissa McCarthy immár negyedik filmjét jegyzi színész férjével, Ben Falconéval a rendezői székben. Falcone és a korábbi munkáknál íróként is beszálló, most csak főszereplő McCarthy meglepő módon az előző három történetet meglehetősen különböző karakterek köré építette, melyekben mégis közös, hogy a kitaszított, vesztésre álló figura blőd kalandokon, nagyszájú beszólásokon és felvállaltan úthengerszerű mozgásokon keresztül a saját komfortzónáját feszegeti, miközben azt kívánja bebizonyítani, hogy megérdemel egy második esélyt. A Tammy (2014) minden téren meglehetősen igénytelen hősnője, miután elveszíti az állását és a férje is megcsalta, eszetlen road tripre indul iszákos nagyanyjával, A Partiállat (2018) back-to-school narratívája hasonló felállásból indul, csak itt a hősnő saját lányával együtt fut neki a közös egyetemi éveknek, A főnök (2016) bukott iparmágnás asszonya pedig egy brownie-sütő birodalommal szeretné feledtetni kétes múltját. A kissé infantilis, világjobbító terveket dédelgető hősnő a Szuperagyban a szélsőségesen hétköznapi Carol képében tér vissza, akit egy napon a saját otthonában lévő kütyükön keresztül maga a világ sorsát kezében tartó szuperintelligencia szólít meg, és lényegében rábízza a bolygó jövőjét. Carol küldetése, hogy nyomába eredjen utolsó szerelmének, egyben elbaltázott kapcsolatának. Az apokaliptikus sci-fi és a romkom műfaji hibridjében egyértelműen utóbbié az erősebb vérvonal, egyrészt a McCarthy és a szerelmét alakító Bobby Cannavale közötti kémiának köszönhetően, másrészt, mivel ezen a szálon valóban jobban megírt dialógusokat és testhezállóbb helyzeteket dobott a szkriptíró gép. A házastársak közös komédiáiban a McCarthy-féle figura mostanra sokat finomodott, és bár alapvetően még mindig a vaskos burleszkkel és a keménykedő beszólásokkal villant, visszatér a húsz évvel ezelőtti, Szívek szállodája-beli Sookie jóságos, cuki karakteréhez, akinek most is jól áll egy kis romantika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14856