(Táv) MoziFreakyFekete Tamás
Freaky – amerikai, 2020. Rendezte: Christopher Landon. Írta: Michael Kennedy és Christopher Landon. Kép: Laurie Ross. Zene: Bear McCreary. Szereplők: Vince Vaughn (Böllér), Kathryn Newton (Millie), Katie Finneran (Coral), Dana Drori (Charlene), Uriah Shelton (Booker). Gyártó: Blumhouse Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 101 perc.
A horrorfilmes piac mára szinte egyetlen
komoly, és kifejezetten a műfajra specializálódott szereplőjévé vált Blumhouse
logója alatt megjelent produkciók igencsak széles spektrumot fognak be:
társadalmi áthallásokkal teli mű éppúgy készült itt, mint egyszerű
tucat-rémisztgetés, eredeti ötlet keltetője éppúgy volt a stúdió, mint
folytatásé és remake-é, ahogy a hangvétel és a minőség is igen széles skálán mozgott.
A Parajelenségek négy folytatásában
forgatókönyvíróként közreműködő, az 5. részt pedig rendezőként is jegyző
Christopher Landon a stúdió 2017-es, meglepően sikeres filmjéhez, a Boldog halálnapot!-hoz meglepő helyről,
az Idétlen időkig című vígjátékból
merített ötletet, friss filmje, a Freaky pedig
hasonló műfajt vett alapul: ezúttal a Disney 1976-os darabját, a Nem férek a bőrödbe című családi
szórakozást dolgozta át.
A Freaky-ben a középiskolás, visszahúzódó és a suliban többek kedvelt
céltáblájaként szereplő Millie és az elmegyógyintézetből frissen szökött
sorozatgyilkos, a Blissfieldi Böllér cserél testet, egy ősi azték tőr szúrása
következtében. Millie-nek mindössze egy napja maradt, hogy az átkot
visszafordítsa, mielőtt véget ér péntek 13-a. A két, egymással gyökeresen
eltérő működésű és hatású zsáner, a horror és a komédia összegyúrása korántsem
példa nélküli, ám kevésszer sikerül kettejüket viszonylagos egyensúlyban
tartani, a Boldog halálnapot! után
viszont Landon ismét ügyesen párosítja őket. Rendezői Frankensteinként a két
eltérő műfaji agyat ülteti be két, másként működő és viselkedő fizikai testbe,
és így a lány alakjába költözött sorozatgyilkos hozza el a rémületet, a
férfiként ébredő és csetlő-botló lány pedig a humor forrása lesz, egymással párhuzamosan,
de más-más módon és irányban mozgatva a cselekményt. A férj és apa nélküli,
háromfős csonka család győzelme a magányos gyilkos férfi felett pedig újból
megerősíti a Blumhouse horrorjainak feminista megközelítését.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
