KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
   2021/március
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy György: Küzdők, naphéroszok, alkimisták Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Varga Zoltán: A cethal nemezise Gyulai Líviusz: Jónás
• Kovács Ágnes: „Nem úgy volt szánva” Színdramaturgia: Tarr Béla: Őszi almanach
• Szekfü András: „Egyetlen snittben!” Beszélgetés Somló Tamással – 2. rész
• Bartal Dóra: Őszinte és sérülékeny Beszélgetés Dér Asiával és Haragonics Sárával
MODERN NOMÁDOK
• Sándor Anna: Szabadulás a falak nélküli börtönből Amerikai őslakók a kortárs amerikai filmben
• Pethő Réka: Távolodva a civilizációtól Modern nomád családok
• Roboz Gábor: A hiányzó lehetőségek hazája Új raj: Chloé Zhao
• Varró Attila: Szellem a városképben Városi nomádok a horrorfilmben
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Benke Attila: Vadnyugat francia módra Jean-Michel Charlier – Jean Giraud: Blueberry
KIM KI-DUK
• Vincze Teréz: Az erőszak örvényében Kim Ki-duk (1960-2020)
• Jordi Leila: Néma fájdalom Kim Ki-duk: A sziget
DAVID BOWIE
• Déri Zsolt: Csillagporos elmék David Bowie-filmverziók
• Déri Zsolt: Bowie-t játszani David Bowie szerepében
FILM / REGÉNY
• Huber Zoltán: A játék súlya Walter Tevis győztesei
LATIN AMERIKA
• Orosdy Dániel: Tarka tabló Kino Latino - Latin-amerikai filmrendezőportrék
• Bácsvári Kornélia: Karibi krónikás ének Beszélgetés Vörös Eszterrel
• Csantavéri Júlia: Kolumbusztól Guevaráig Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában
KRITIKA
• Varró Attila: A föld sava Simon Stone: Ásatás
(TÁV) MOZI
• Varró Attila: Rosa esküvője
• Baski Sándor: Zuhanás
• Fekete Tamás: Freaky
• Kovács Kata: Szuperagy
STREAMLINE MOZI
• Vajda Judit: Malcolm és Marie
• Barkóczi Janka: Szabadon
• Alföldi Nóra: 20 évesen meghalsz
• Pazár Sarolta: Lejtmenet
• Varró Attila: A kapitány küldetése
• Sándor Anna: Tolkien
• Greff András: Segítő kezek
• Lichter Péter: Henry – egy sorozatgyilkos portréja
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Képkockákba zárt életek Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

20 évesen meghalsz

Alföldi Nóra

Satamut fil-isrin – szudáni, 2019. Rendezte és írta: Amjad Abu Alalal. Kép: Sébastien Goepfert. Zene: Amin Bouhafa. Szereplők: Islam Mubarak (Sakina), Mustafa Shehata (Muzamil), Bonna Khalid (Naiema), Talal Afifi (Alnour). Gyártó: Anfoldi / DUOfilm / Station Films. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 103 perc.

Szudán varázslatos, holdbéli tájain még napjainkban is hisznek a varázslók próféciáiban. Sakina így boldogan kéri elsőszülött gyermeke, Muzamil névadóján a jövendölést, ahol a sejk mindössze 20 életévet jósol neki. A kinyilatkoztatást a falu minden lakója hallotta, a gyermek jövője kőbe van vésve, így rá és családjára az elkövetkező két évtizedben nem vár semmi, csak a gyász. Muzamil apja külföldre menekül dolgozni, Sakina így egyedülálló anyaként gúzsba kötve várja a jóslat beteljesülését. Muzamil kisgyerekként tisztában van a sorsával, iskolába nem jár, a falubeli gyerekekkel nem játszik, anyja a széltől is óvja és csak nagy nehezen engedi el, hogy az imaházban a Koránt tanulja. Mire betölti a 19. életévét, fejből tudja a tan minden sorát, a helyi boltban dolgozik, egyetlen barátja Naiema szerelmes belé, Muzamil azonban nem viszonozza érzelmeit, hiszen felesleges ilyesmibe bonyolódnia. Apa-szerepet tölt be életében a valaha nagyvilági életet élő Sulaiman, aki megmutat neki pár ereklyét a külvilágból: filmet, kamerát, egy fotót Marilyn Monroe-ról, Muzamilnak azonban alapvetően végtelenül sivár halál utáni élete van halála előtt.

Amjad Abu Alalal rendező lassan kibontakozó lírai történetet vezet fel az eleve elrendeltetés örök dilemmájáról, amelynek mentén nagyon könnyen belebonyolódhatott volna az ezzel kapcsolatos banális frázisok üres puffogtatásába. Ám ehelyett kizárólag a saját közegére koncentrál, engedi, hogy a környezet vizuális adottságai beszéljenek helyette. A Húszévesen meghalsz képei Hollywood legszebb, legtrendibb panorámáit verik kenterbe; az alkotók könyörtelen profizmussal várták ki a megfelelő pillanatokat és fényviszonyokat annak érdekében, hogy lélegzetelállító világot teremtsenek. Abu Alalal mindezt pár különösen dekoratív álomszerű vízióval egészítette ki, így komótosan haladó története lehengerlő frissességet és megkapó érzelmi világot teremt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14847