KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elválaszthatatlanok

Benke Attila

Indivisibili – olasz, 2016. Rendezte: Edoardo De Angelis. Írta: Edoardo De Angelis, Nicola Guaglianone. Szereplők: Angela Fontana (Daisy), Marianna Fontana (Viola), Antonia Truppo (Titti), Toni Laudaido (Nunzio), Gaetano Bruno (Marco Ferreri), Gianfranco Gallo (Don Salvatore). Gyártó: Tramp Ltd., Medusa Film. Forgalmazó: Cinenouvo. Feliratos. 100 perc.

Fogyatékkal élőkről filmet készíteni egyszerre hálás és hálátlan feladat, hiszen a téma már önmagában hatásos lehet, ám az alkotók sokszor beleragadnak a giccses melodráma mocsarába. Így kevés jó drámával találkozhatunk ezen a terepen, a sokat méltatott Életrevalók mellett a belga Hasta la vista! és a magyar Tiszta szívvel a pozitív példák. Az olasz Edoardo De Angelis dramedy-je, az Elválaszthatatlanok is ezek közé szeretne tartozni: humoros formában mutatja be a csípőjüknél összenőtt ikrek, Daisy és Viola küzdelmét az olasz rögvalósággal.

Daisy és Viola különleges adottságából és gyönyörű énekhangjából próbál hasznot húzni édesapjuk. A férfinak kapóra jön, hogy a gazdasági válság elől a vallásba menekülő olaszok szabályosan szentként tisztelik lányait. A lassan felnőtté váló ikerpárra azonban egy napon felfigyel egy profi orvos, aki szerint a szülők állításával ellentétben probléma nélkül szétválaszthatók. Az ikrek makacs apja azonban nem áll kötélnek, így a testvéreknek kell előteremteni a pénzt műtétjükre, hogy végre önálló életet kezdjenek.

Az Elválaszthatatlanok kissé lassan indul be, Edoardo De Angelis műve csak a lányok nehézkes öntudatra ébredése után érik társadalomkritikus szatírává. Miközben Daisy és Viola megpróbálják összekaparni a pénzt, megismerjük a tengerparti olasz kisváros nyomorát. Don Salvatore, a helyi prédikátor ugyanúgy kihasználja a szegényeket, mint a Marco Ferreri névre keresztelt gazdag dzsigoló, aki a szegénysorból felemelt, testileg kizsákmányolt szexrabszolgái között szeretné tudni az ikreket, cserébe a pénzügyi segítségnyújtásért. Bár Paolo Sorrentino a tavalyi év legjobb olasz filmjének nevezte De Angelis művét, az Elválaszthatatlanok hiába mutatja be szatirikus stilizációval a kizsákmányolást, megható, de rossz értelemben melodramatikus fináléja kicsorbítja társadalomkritikus élét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/07 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13282