KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az erő krónikája

Baski Sándor

Chronicle – amerikai, 2012. Rendezte: Josh Trank. Írta: Max Landis. Kép: Matthew Jensen. Szereplők: Dane DeHaan (Andrew), Alex Russell (Matt), Michael B. Jordan (Steve), Michael Kell (Richard). Gyártó: Davis Entertainment / Adam Schroeder Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 83 perc.

Ha a siker képletét olyan könnyű lenne felvázolni, mint elvégezni egy alapvető matematikai műveletet, kizárólag blockbusterek születnének. A 2x2 a mozi világában nem lesz automatikusan négy, Az erő krónikája elsőfilmes alkotóinak sikerült mégis levezetniük az egyenletet. Nem sok kockázatot vállaltak: két kurrens tömegfilmes stílust illetve témát házasítottak össze.

A cselekmény szerint három gimnazista fiú egy szép napon telekinetikus képességekre tesz szert – tárgyakat mozgatnak fizikai kontaktus nélkül, sőt repülni is megtanulnak. Az erő krónikája hasonlóképpen rángatja le földközelbe a klasszikus szuperhős-genezistörténetet, mint A sebezhetetlen vagy a Hősök sorozata, illetve a mítosztalanítást a komikum eszközeként használó Hancock vagy A szuper exnőm. Nevezett filmek hőseivel ellentétben a Chronicle szupererős fiataljaiban azonban fel sem merül az ötlet, hogy maszkos igazságosztókként tevékenykedjenek, a képességeiket játszadozásra és a személyes boldogulásuk elősegítésére fordítják, ami a két verzió közül mindenképpen a hitelesebb, életszerűbb szcenárió.

A realista hangvételt az immár Hollywoodban is bevett trükknek számító (lásd: Cloverfield) szubjektív, kézikamerás stílus hivatott biztosítani. Ahogy a műfajtársak többsége esetében, úgy itt sem tudják dramaturgiailag kielégítően megindokolni, hogy az egyik főszereplő miért rögzíti kamerára saját és társai életét a nap 24 órájában, azt viszont igen, hogy miért ilyen jó minőségűek a felvételek. A kellemes ritmusú, mindössze 75 perces film így aztán csak annyira kísérletezik a formával, amennyire az még a célközönség számára könnyedén befogadható. Hasonlóképp a kezdetben felettébb unortodoxnak tetsző történet sem nélkülözi a képregénymoziktól kötelezően elvárt, kellően látványos akció- és CGI-dús finálét, mit több, még a végső tanulság is ismerős valahonnan – jelesül: a nagy erő nagy felelősséggel jár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11012