KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Társas/Játék

Közös többszörös

Schubert Gusztáv

Az HBO első magyar tévésorozatával is a minőségi szórakoztatást képviseli a bulvárcsatornák ellenében.

A Mennyei Médiahatóság látja lelkemet, annyira szeretnék magyar sorozatokat nézni, de nem tehetem; a Jóban Rosszban vagy a Barátok közt egyetlen epizódjától is égni kezd a szemem, elzsibbad az agyam, megannyi fals hang, kiagyalt fordulat, elfuserált jellem láttán gyilkos indulat fog el, hogy örökre elnémítsam a tévémet.

A magyar HBO első saját gyártású sorozata nemhogy nem okozott efféle káros mellékhatásokat, kimondottan gyógyerejűnek bizonyult. Mi a Társas/Játék titka? A jól szerkesztett, három történetszálból egybesodort fordulatos történet önmagában még nem magyarázat arra, hogy 13 egymást követő vasárnap miért ül le az ember újra és újra a tévé elé. A szép és okos lány (Martinovics Dorina) –nem mellesleg egy jól menő reklámcég kreatív igazgatója – beleszeret az őt legázoló sármos ifjú biciklistába (Simon Kornél), akiről hamarosan kiderül, hogy tulajdonképpen elvarázsolt herceg, a reklámszakma nagy ígérete, aki sikerei csúcsán váratlanul szakított a mesés karrierrel. Természetesen mindenféle akadályok és félreértések jőnek közbe, és elválasztják őket egészen a legutolsó rész legvégéig. Látott már ilyet a világ, az ógörög szerelmes regények óta a brazil sorozatokig erre a srófra jár a romantika. A dúvad, az agresszív férfiállat is nélkülözhetetlen szereplő minden szappanoperában, igaz ritkán játsszák olyan átélten és sokszínűen (hol tenyérbe mászóan, hol esendően), ahogy azt Thuróczy Szabolcs teszi. Ahogy a bumfordi szerelmespár is kötelező komikus színfolt a romantikus komédiákban. Pokorny Lia és Gazsó György sziporkázik a remekül megírt szerepekben, de vétek lenne említetlenül hagyni a színészi teljesítmények közül a mellőzött és ezért hisztérikus díva és zsarnok anya jellemét mesterien felépítő Básti Julit.

Az HBO magyar dokumentumfilmjeitől (Láthatatlan húrok, Két világ közt) már megszokhattuk, hogy a túlpolitizált és elbulvárosodott magyar televíziózásban rendre a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. A Társas/Játék is ezt a minőségelvet követi: stábjának minden tagja a maximumot hozza ki magából. A két rendező, Herendi Gábor és Fonyó Gergely már eddig is sokat tett azért, hogy a magyar vígjátékot kiemelje a bóvli-kategóriából, ez alkalommal nem tudnak hibázni, az operatőr Csukás Sándor egy ismeretlen és szokatlan – kellemes, élhető – Budapestet fedez fel, és ugyanez az életérzés sugárzik át a főcím animációjából is. Ha nem itt élnék, biz’ isten felkerekednék, és megnézném magamnak ezt a várost. „És piszkosul csalódnék. – kontrázik szkeptikus-realista pesti énem. – Budapest nem ilyen, hanem büdös, koszos, lerohadt város, kellemetlen, agresszív bunkók lakják. A Társas/Játék romantikát hazudik az ólmos magyar szürkeség helyébe.” Szerintem meg a rémálmot próbálja elűzni, amit nap mint nap átélni kényszerülünk. A Társas/Játék szereplői teljesen normális, hétköznapi figurák, nem a szappanoperák harsány, eltúlzott karakterei. Csakhogy 2011 Magyarországából nézve ez a fajta normalitás elérhetetlennek, álomszerűnek tűnik. Herendiék tudatosan szakítanak a nálunk évtizede divatos lúzer-vígjátékokkal, amelyekben már mutatóba sem akad klasszikusan komikus alak, csak csupa tahó és vadbarom. A Társas/játék legmulatságosabb, legesetlenebb alakjai is összetett jellemek. Gabi (Pokorny Lia) az arcából kitüremkedő krumpliorral is kikászálódik a ráosztott vesztes-szerepből, és cseppet sem olyan dramaturgiai csavarral, amivel egy olcsó sorozat élne, ahol is az arcplasztika bombázót faragna belőle. Divinyi Réka forgatókönyv-átirata cyranói fordulatra épít: a testi hibát elfeledteti a jellem sugárzása. A Társas/játék nevelődéstörténet, minden hős tanul hibáiból, igaz, van, aki már későn. Aki nem tud, nem akar együtt játszani, hamar magára marad. Ez a sorozat nem görbe tükröt tart a magyar társadalom elé, „csak” a normális élet képével szembesíti. Meglehet, e pillanatban ez az igazi, egyedül hatásos gyógymód, nem a szappanoperák ideálvilága, és nem is az éjsötét naturalizmus. Szétmállott a társadalom, szétestek a jellemek, újra meg kell tanulnunk normálisnak lenni. A Társas/játék ideális terápia.

 

Társas/Játék – magyar, 2011. Rendezte: Herendi Gábor és Fonyó Gergely. Írta. Divinyi Réka, Bodzsár Márk, Czető Bernát László, Szekér András. Eredeti forgatókönyv: Dalit Kahan. Kép: Csukás Sándor. Zene: Kalotás Csaba. Szereplők: Martinovics Dorina (Havas Léna), Simon Kornél (Rényi Dávid), Pokorny Lia (Gabi), Gazsó György (Antal), Balsai Mónika (Judit), Thuróczy Szabolcs (Iván), Básti Juli (Havas Rita), Réti Adrienne (Timi), Tornyi Ildikó (Dorka). Gyártó: HBO.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/03 47-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10999