KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/május
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Álombrigádtól Angyali üdvözletig Beszélgetés Jeles Andrással
• Pauló-Varga Ákos: Előítélet-spirál Császi Ádám: Háromezer számozott darab
• Bazsányi Sándor: Saját nyelv? Kárpáti György Mór: Saját erdő
• Varga Zoltán: Közönségből közösség Beszélgetés Bárdos Ferenc filmklub-vezetővel
REBELLIS RENDEZŐK
• Lénárt András: Az utolsó spanyol bástya Carlos Saura (1932 – 2023)
• Gervai András: Amerika felfedezése Michael Moore, a „provokátor”
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Ajtók szabad terekbe Nick Sousanis: Unflattening
A ZSÁNER TÜKRÉBEN
• Rudas Dóra: A fantázia elidegeníthetetlensége LMBT a kortárs rajzfilmekben
• Benke Attila: Ördög bújt beléjük Kortárs amerikai démonhorrorok
• Huber Zoltán: Tükörjátékok Hasonmás-filmek
VIDEÓJÁTÉK
• Beregi Tamás: Márió és a varázslók D&D és Super Mario adaptációk
• Mosolygó Miklós: Kamera által pixelesen A videójáték-adaptációk története – 1. rész
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Kiss Dalma: Keserédes nosztalgia Joan Micklin Silver
FESZTIVÁL
• Gyürke Kata: A hétköznapok misztériuma Berlin
• Boronyák Rita: Az észt álom Észt Hét 2023
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Néma jéghegyek A filmrestaurálás kihívásai
FILM + ZENE
• Schubert Gusztáv: Zseni a futószalagnál Két könyv Rózsa Miklósról
• Déri Zsolt: Hatról az ötre Scott Neustadter és Michael H. Weber: Daisy Jones & The Six
KRITIKA
• Varró Attila: Öntudatfilm Ari Aster: Amitől félünk
• Kránicz Bence: A Paradicsom fantomja Albert Serra: Pacifiction
• Baski Sándor: Ahogy azt a kaszkadőr elképzeli Chad Stahelski: John Wick: 4. felvonás
• Navarrai Mészáros Márton: Érzelmek iskolája Szövényi-Lux Balázs: Az első kettő
MOZI
• Varró Attila: Suzume
• Csomán Sándor: Rubikon – A Föld végnapjai
• Kiss Dalma: Mások gyerekei
• Gyöngyösi Lilla: Egy boldog ember
• Alföldi Nóra: Rodeó
• Kovács Patrik: A szörny
• Kovács Kata: A konyhafőnök
• Bárány Bence: Shazam! Az istenek haragja
• Rudas Dóra: Renfield
• Buzsik Krisztina: Szupercella
• Kolozsi László: A nemzet aranyai
• Huber Zoltán: Air
STREAMLINE MOZI
• Fekete Tamás: Oldalak egy képregényből
• Tüske Zsuzsanna: A bostoni fojtogató
• Herczeg Zsófia: Marcel The Shell With Shoes On
• Rudas Dóra: A teszt
• Kiss Dalma: Sweetie
• Vajda Judit: Boldogság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Két magyar road comic

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szörny

Kovács Patrik


The Lake – ausztrál-thaiföldi, 2022. Rendezte: Aqing Xu és Lee Thongkham. Írta: Lee Thongkham. Kép: Brandt Hackney. Zene: Bruno Brugnano. Szereplők: Wanmai Chatborirak (May), Su Jack (He Wei), Palita Chueasawathee (Fon), Zang Jingsheng (Yang). Gyártó: Epic Pictures Group. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 104 perc.

 

Mindennél egyértelműbben bizonyítja a kaiju eiga, azaz a japán óriásszörny-film exportképességét, hogy hatása a nyugati filmkultúrába is begyűrűzött (Godzilla, Tűzgyűrű). Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a veretes múltú műfaj iránti nosztalgia időről időre a Távol-Keleten is végigsöpör. Most épp Thaiföld a soros: A szörny című modern rémhistória – mely éppoly egyszerű, mint a nem éppen túlgondolt magyar címe – ugyan „idegen földön” forgott, de széles mozdulattal merít a kaiju narratív és stiláris eszköztárából. A sztori az ország északkeleti csücskében bonyolódik: itt bukkan elő egy helyi tóból a címszereplő – egy gigantikus, hüllőszerű bestia –, hogy vértengerbe fojtsa Bueng Kan városát. A hatóságok tehetetlennek bizonyulnak a dühöngő ragadozóval szemben, az ostromlott település pedig elszakad a külvilágtól, miközben a véletlen hétköznapi hősöket – egy mufurc kamaszlányával évődő rendőrtisztet, valamint egy szerencsétlen sorsú testvérpárt – sodor az események középpontjába.

Tudvalevő: a szörnyfilm tőkeigényes mulatság, és A szörny helyi viszonylatban kifejezetten drága produkciónak számít, a végeredmény persze mégsem hollywoodi léptékű. Érdekesség, hogy az alkotók afféle hibrid módszerrel – „kézműves” effektek és CGI felhasználásával – keltették életre monstrumjukat, ami a tősgyökeres kaiju-hívők szívét talán megdobogtatja, de egy átlagnézőt inkább elidegenít. A szörny egyébként mind alapkoncepciójában, mind egyes akciójelenetei révén a dél-koreai A gazdatestet idézi, ám míg Bong Joon-ho filmjében a rombolás esztétikája leleményes cselekményvezetéssel és aprólékosan megmunkált karakterekkel párosult, addig Aqing Xu és Lee Thongkham látványorgiája nemcsak rossz ritmusú (nehéz úgy emelni a feszültséget, ha a fenevadat már a nyitójelenet leleplezi), de történetmesélés és figuraábrázolás terén is lejárt szavatosságú klisékkel dolgozik. Kár, hogy Thaiföld óriásszörnye egyáltalán kiemelkedett a habokból.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/05 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15813