KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/május
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Álombrigádtól Angyali üdvözletig Beszélgetés Jeles Andrással
• Pauló-Varga Ákos: Előítélet-spirál Császi Ádám: Háromezer számozott darab
• Bazsányi Sándor: Saját nyelv? Kárpáti György Mór: Saját erdő
• Varga Zoltán: Közönségből közösség Beszélgetés Bárdos Ferenc filmklub-vezetővel
REBELLIS RENDEZŐK
• Lénárt András: Az utolsó spanyol bástya Carlos Saura (1932 – 2023)
• Gervai András: Amerika felfedezése Michael Moore, a „provokátor”
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Ajtók szabad terekbe Nick Sousanis: Unflattening
A ZSÁNER TÜKRÉBEN
• Rudas Dóra: A fantázia elidegeníthetetlensége LMBT a kortárs rajzfilmekben
• Benke Attila: Ördög bújt beléjük Kortárs amerikai démonhorrorok
• Huber Zoltán: Tükörjátékok Hasonmás-filmek
VIDEÓJÁTÉK
• Beregi Tamás: Márió és a varázslók D&D és Super Mario adaptációk
• Mosolygó Miklós: Kamera által pixelesen A videójáték-adaptációk története – 1. rész
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Kiss Dalma: Keserédes nosztalgia Joan Micklin Silver
FESZTIVÁL
• Gyürke Kata: A hétköznapok misztériuma Berlin
• Boronyák Rita: Az észt álom Észt Hét 2023
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Néma jéghegyek A filmrestaurálás kihívásai
FILM + ZENE
• Schubert Gusztáv: Zseni a futószalagnál Két könyv Rózsa Miklósról
• Déri Zsolt: Hatról az ötre Scott Neustadter és Michael H. Weber: Daisy Jones & The Six
KRITIKA
• Varró Attila: Öntudatfilm Ari Aster: Amitől félünk
• Kránicz Bence: A Paradicsom fantomja Albert Serra: Pacifiction
• Baski Sándor: Ahogy azt a kaszkadőr elképzeli Chad Stahelski: John Wick: 4. felvonás
• Navarrai Mészáros Márton: Érzelmek iskolája Szövényi-Lux Balázs: Az első kettő
MOZI
• Varró Attila: Suzume
• Csomán Sándor: Rubikon – A Föld végnapjai
• Kiss Dalma: Mások gyerekei
• Gyöngyösi Lilla: Egy boldog ember
• Alföldi Nóra: Rodeó
• Kovács Patrik: A szörny
• Kovács Kata: A konyhafőnök
• Bárány Bence: Shazam! Az istenek haragja
• Rudas Dóra: Renfield
• Buzsik Krisztina: Szupercella
• Kolozsi László: A nemzet aranyai
• Huber Zoltán: Air
STREAMLINE MOZI
• Fekete Tamás: Oldalak egy képregényből
• Tüske Zsuzsanna: A bostoni fojtogató
• Herczeg Zsófia: Marcel The Shell With Shoes On
• Rudas Dóra: A teszt
• Kiss Dalma: Sweetie
• Vajda Judit: Boldogság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Két magyar road comic

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Szövényi-Lux Balázs: Az első kettő

Érzelmek iskolája

Navarrai Mészáros Márton

Szövényi-Lux Balázs mikrobüdzséből forgatott első nagyjátékfilmje egy kaliforniai lány és egy budai fiú szerelmét meséli el.

Régre visszanyúló hagyománya van a magyar filmben az amatőr vagy ismeretlen főszereplőknek, ami az illúziótlan valóság érzékeltetését szolgálja. A kis Valentino Sz. Lászlójától – a Saul fia holokauszt-áldozatán vagy a Szerdai gyerek várandós árvalányán, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan komplexusoktól gyötört fiatal felnőttjén keresztül – egészen a Zanox – Kockázatok és mellékhatások hiteles kamaszgyerekeiig számtalan példát találunk az olyan megoldásokra, amikor a nem professzionális filmszínész képes ragyogó kifejezőerővel játszani. Máskor pedig pályakezdő fiatal színészre irányul figyelem, ha friss vért pumpál a magyar film régi vérkeringésébe: a közelmúltból Román Katalin, a Hat hét, a vietnámi Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs az Az almafa virága, Rujder Vivien és Bárnai Péter az Átjáróház vagy éppen Vilmányi Benett a Larry főszerepében tökéletesen illusztrálja ezt a trendet.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd az Edinburgh-i Egyetemen végzett Szövényi-Lux Balázs debütáló nagyjátékfilmje, Az első kettő a korábbi rövidfilmjeihez hasonlóan érzéki módon és még nem „elhasznált” arcokkal meséli el a megélt szerelmet, de előzményének leginkább a sikeres nemzetközi fogadtatásban részesült kisjátékfilmje, a 2019-es Katapult tekinthető. A sajátos felnövés történet itt már nem gyermekszereplőkre, hanem fiatal felnőttekre összpontosít: Sasha érzékeny, álmodozó kaliforniai lány (a brit színésznő, Hannah Saxby nem csak üdítő egyéniség és különleges szépség, hanem abszolút sajátjának tudhatja a szerepet), a realistább Boldizsár (a Kaposvári Egyetemen végzett, felvidéki származású pályakezdő, Bergendi Banabás) éppen most áll tanárnak a jelen Budapestjén. A 84 perces film első felében még nem, de idővel egyértelműen kiderül: a fiatalok két évvel korábban, az El Caminón találkoztak egymással, fél évig leveleztek, majd a lány felkereste a fiút Budapesten, most viszont már a kényszerű hazautazásra készül.

„Ez egy egyszerű film a búcsúról. Nyolc egyenlőtlen állomásra bontva, címekkel és narrációval. Angol és magyar nyelven. Feliratot kell majd olvasni. Sokat” – ezzel az inzerttel indul Az első kettő, amely (nem túl jól szerkesztett) fejezetekre bontva egyszerre követi nyomon Sasha álmát a teremtés első emberpárjáról és a saját hazautazását megelőző cirka huszonnégy óra történéseit. Szövényi-Lux szerzői megoldásának értelmében az „Első Nő” és az „Első Férfi” tulajdonképpen Sasha és Boldizsár karakterének idealizált mása, akik már képtelenek beérni a távkapcsolattal. A 2021 őszén, szinte  végig angol nyelven, egy inkubátoros alkotás költségvetésének megfelelő mikrobüdzséből forgatott munka erre a szép kontrasztra helyezi a hangsúlyt: míg Sasha a jelenben – adminisztratív okokból – nem tud házasságot kötni Boldizsárral, addig a látomásban örök szerelemben élnek, és az eszményi világban nem léteznek nyelvi és kulturális különbségek. A kegyetlen – sokszor tipikus közép-kelet-európai – valóság érzékeltetése mindennél nagyobb erénye a filmnek: az amerikai-magyar pár kapcsolata eredendően halálra van ítélve, de abban biztosak lehetünk, hogy mélyen, más-más szeretetnyelvet beszélve kötődnek egymáshoz. A testi-lelki összefonódásukat érzékeltető jelenetek szépen megkomponáltak, Vass Gergely a testtájakat gyakran kivehetetlennek mutató látásmódja kellően jól működik – akárcsak az idegenséghez kötődő olyan kedves gesztusok, mint a Tavaszi szél… eléneklése vagy Sasha aranyos becézése (a gyönyörű melléknévből fejlesztve „Gyönyinek” hívja a párját). Az alkotói szándék szerint a saját világába burkolt nagymamánál (Drahota Andrea) tett látogatásnak kellene az elégikus film egyik csúcspontjának lennie, de a jelenet sablonos maradt. Habár a filmnek vannak erős pillanatai (tempója, vágásbeli megoldásai és komolyzeneválasztása elsőosztályú) és többnyire reálisak a kérdésfelvételei, az egészestés játékidőt nem tudja folyamatos feszültséggel megtölteni.

 

Az első kettő – magyar, 2023. Rendezte, írta: Szövényi-Lux Balázs. Kép: Vass Gergely. Vágó: Szövényi-Lux Balázs, Kovács Dávid. Producer: Farkas Ádám, Felszeghy Ádám, Mártonffy Zoltán, Nagy László, Szövényi-Lux Balázs. Szereplők: Hannah Saxby (Sasha), Bergendi Barnabás (Boldizsár), Drahota Andrea (Juli mama), Schmidt Sára (Lili), Heim Vilmos (Feri), Nyakó Júlia. Gyártó:Umbrella / CineSuper. Forgalmazó: Vertigo Média. 84 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/05 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15785