KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
          
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hölgy aranyban

Simor Eszter

Woman in Gold – brit, 2015. Rendezte: Simon Curtis. Írta: Alexi Kaye Campbell. Kép: Ross Emery. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Helen Mirren (Maria), Ryan Reynolds (Randol), Katie Holmes (Pam), Daniel Brühl (Hubertus). Gyártó: Origin Pictures / 2nd District Filmproduktion / BBC. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 109 perc.

Kié a művészet? Manapság az internetes letöltések korában a válasz egyre inkább az: a művészet mindenkié. Ám ez a kérdés különösen összetett, főként, ha tárgya egy felbecsülhetetlen értékű műkincs, ez esetben Gustav Klimt egyik remekműve. Az Ausztriában 1998-ban hozott restitúciós törvény lehetővé tette a zsidó származású, a második világháború idején Amerikába emigráló Maria Altmann számára is, hogy visszakövetelje az osztrák államtól nagynénje, Adele Bloch-Bauer portréját, a Hölgy aranyban című festményt. Sok éves jogi csatározás után Altmann megnyerte a pert, így „Ausztria Mona Lisája” – csakúgy, mint annak idején Maria – Amerikába került: a bécsi Belvedere látogatói helyett a manhattani Új Galéria közönsége gyönyörködhet benne.

A brit rendező Simon Curtis és a forgatókönyvíró, Alexi Kaye Campbell könnyen fogyaszthatóra egyszerűsített meséjéből – ahogy ez a hihetetlen igaz történetek adaptációinak gyakori betegsége – pont a lényeg veszett el. A Hölgy aranyban meg sem próbál elgondolkodtatni, ehelyett a néző direkt érzelmi manipulációját választja. A jelenben játszódó eseményeket a szereplők morálról, humanizmusról szavalt monológjai tagolják, míg a főszereplő múltját a zsidó közösséget ért megaláztatásokat bemutató drámai flashbackek idézik fel. Miközben az érzelmi azonosulást az idősíkok különböző tónusú színekkel való rögzítésével és Arnold Schönberg melankolikus kísérőzenéjével (az Altmann-t képviselő ügyvéd, a zeneszerző leszármazottja) fokozza, vígjátéki eszközökkel oldja a tárgyalótermi dráma komolyságát. A film legnagyobb erénye a Stephen Frears Philomenájához hasonló furcsa páros (tragikus múltú idős hölgy és a mellette érzelmileg „felnövő” férfi) összjátéka: Helen Mirren szokás szerint lenyűgöző, a szokatlan szerepben feltűnő Ryan Reynolds pedig méltó partnere. A minden tekintetben Altmann nézőpontját képviselő filmet azonban a kiváló alakítások sem mentik meg a bántó sematizmustól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12256