KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
          
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jack

Forgács Nóra Kinga

Jack – német, 2014. Rendezte: Edward Berger. Írta: Edward Berger és Nele Mueller-Stöfen. Kép: Jens Harant. Zene: Christoph M. Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Ivo Pietzcker (Jack), Georg Arms (Manuel), Jacob Matschenz (Phillip), Vincent Redetzki (Jonas). Gyártó: Port au Prince Film. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 103 perc.

Jack még csak gyerek, indítottam volna ezt a kritikát, de a gyerekkor ideális esetben nem a „mégcsak-élet” időszaka, a gyerekeknek gyermeklétüknél fogva jogaik vannak, ezek tiszteletben tartásáért a felnőttek felelnek. Jack gyerek, nagyon fiatal anyukája, Sanna imádja őt is, és másik apától született kistestvérét, Manuelt is, ám képtelen a felelősségvállalásra.

Jack szereti az anyukáját és bízik benne. De felnőttként kell viselkednie, vigyázni öccsére, Sanna általában nincs ott. Jacket feladata folyamatos idegfeszültségben tartja, rohan és kapkod. Erején felül teljesít, mikor mégis hibát vét, állami gondozásba kerül. Sanna nem jön érte a nyári szünet elején, Jacknek pedig nem csak a cserbenhagyást kell feldolgoznia, de éppen a lelkiismeretével is meg kell küzdenie, megszökik, és egyedül indul haza, Berlinbe, ahol a testvérével együtt anyjuk keresésére indulnak. Aki sokkal jobban eltűnt, mint valaha.

Edward Berger filmje a gyerekeken, a szemmagasságuktól csak néha eltávolodva tartja a kamerát, miközben kissé elidegenítő módon ábrázolja Jack idegességét és kapkodását. Kihagyásokkal, epizodikusan vezeti fel annak a néhány sűrű napnak a történetét, mikor Jack és a kisangyal Manuel már Berlin utcáit róják. A hektikus filmkezdést nyugodtabb és feszültebb kifejtés követi. Betekintést nyerünk az életkorba, mikor elviselhetetlen súlya van egy távcső elkallódásának is, nem hogy az ősbizalom elveszítésének. Berger nem elemzi, inkább megmutatja az eseményeket, gondosan helyezi el a kulcsokat az értelmezésükhöz, azonban túlzottan egyszerűsítően köti össze ezeket momentumokat. Ezért filmje érzékeny határon billeg. Már nem csak kérdéseket vet fel a két gyerek kalandjait bemutatva, de meghökkentő lezárásával konkrét véleményt is közöl – és nem hagyja az embert nyugodni, hogy annál, amit látunk, a helyzet sokkal bonyolultabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12244