KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/szeptember
MAGYAR MŰHELY
• Gyürke Kata: „Én még a XIX. században járok” Beszélgetés Cserhalmi Györggyel
• Pólik József: Mit üzent a császár? Najmányi László (1946-2020) – 2. rész
• Gelencsér Gábor: Sűrű leírások Jeles András: Ahogy seb néz a távozó szuronyra
• Hegyi Zoltán: És a bokréta rajta Papp Gábor Zsigmond: Bereményi kalapja
• Déri Zsolt: Balaton, Trabant, Tarr-vízió Kécza András: Ott torony volt – Víg Mihály-portré
• Soós Tamás Dénes: Lefelé a gyászhegyről Beszélgetés Csoma Sándorral
ÖKO-FILMEK
• Hódosy Annamária: Ökoapokalipszistől a szolárpunk utópiáig Biomozi-trendek
• Fekete Tamás: Az oroszlán ugrani készül Baltasar Kormákur: Fenevad
• Varró Attila: Akik üvegházban élnek Klímaválság modellek a 60-as években
• Forgács Nóra Kinga: Egy tehén meghámozása Andrea Arnold: Tehén
SZÍNÉSZLEGENDA
• Báron György: Egy férfi és… Jean-Louis Trintignant (1930-2022)
A MÚLT BŰNEI
• Lénárt András: Horogkereszt Hispániában Spanyolországban élő nácik a filmeken
• Kránicz Bence: Aki legyőzte Eliot Nesst Brian Michael Bendis – Marc Andreyko: Torso
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elsüllyedt kincsek Archívfilm fesztiválok
FESZTIVÁL
• Gerevich András: Kinek akarsz hazudni? Friss Hús Fesztivál: Queer Dreams
• Baski Sándor: Go West! Karlovy Vary
KÖNYV
• Fekete Tamás: Rajongói portrék Filmtekercs: Tíz a huszonegyből
• Kolozsi László: Felforgatás Gerőcs Péter: Werkfilm
KRITIKA
• Huber Zoltán: Amerikai psziché Jordan Peele: Nem
• Kovács Kata: Szatíra a parton Ruben Östlund: A szomorúság háromszöge
• Gyöngyösi Lilla: A Hópárduc lábnyoma Csoma Sándor: Magasságok és mélységek
• Vajda Judit: Ötletözön Rohonyi Gábor – Vékes Csaba: Szia, Életem!
• Kovács Patrik: Az elveszett nemzedék Kerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtük
• Pethő Réka: Érzelmek a kígyó árnyékában Clio Barnard: Az essexi kígyó
MOZI
• Gyöngyösi Lilla: Ők
• Pozsonyi Janka: 3000 év vágyakozás
• Rudas Dóra: Fiatal szeretők
• Bárány Bence: A hónap dolgozója
• Fekete Tamás: Született hazudozó
• Benke Attila: Rosszkor, rossz helyen
• Búzás Anna: King – Egy kis oroszlán nagy kalandja
• Orosdy Dániel: A gyilkos járat
• Orosdy Dániel: A gyilkos járat
STREAMLINE MOZI
• Herczeg Zsófia: Cryptozoo
• Benke Attila: Amparo
• Kovács Gellért: Tralala
• Varró Attila: Préda
• Vincze Teréz: Carter
• Huber Zoltán: A komédia királya

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Amparo

Benke Attila


Amparo – kolumbiai-svéd-német, 2021. Írta és rendezte: Simón Mesa Soto. Kép: Juan Sarmiento. Zene: Benedikt Schiefer. Szereplők: Sandra Melissa Torres, John Montoya, Licana Gallego, Diego Alejandro Tobûn. Gyártó: Medio de Contención Producciones. Forgalmazó: HBO Max. Feliratos. 95 perc.

 

Az átlagember kétségbeesett harcáról szóló olasz neorealista klasszikus, a Biciklitolvajok sok későbbi alkotásra hatott, így a kolumbiai rendező, Simón Mesa Soto első nagyjátékfilmjére, az Amparóra is, bár ez optimistább alkotás. A kortárs román filmeket idéző minimalista stílusban készült Amparo 1998-ban játszódik, amikor a hadsereg már évtizedek óta harcolt a paramilitarista szervezetek és drogkartellek ellen. A címszereplő anya egyedül neveli különböző apáktól származó gyermekeit, a kis Karent és a 18 éves Eliast. Egy napon a fiú nem tér haza, és rövidesen kiderül, hogy besorozták a hadseregbe csak azért, mert a törvény szerint semmirekellőnek számít az, akinek a felnőtt kor elérése után nincs munkája és az utcán „bandázik”. Amparo persze nem hagyja annyiban a dolgot, mert Eliast egy veszélyes térségbe vezényelnék, és bár talál is egy korrumpálható férfit, aki segíthet, hogy alkalmatlanná nyilvánítsák a fiút, de ehhez nagy összeget kell előteremtenie vagy más „szolgáltatást” kell nyújtania a nőnek.

Simón Mesa Soto biztosra ment a minimalizmussal, ami – persze értő kezekben – biztosítja a nyersességében erőteljes és megdöbbentő történetet, melynek során nemcsak a kolumbiai rögvalóság tárul fel, hanem egy általánosabb érvényű, modellértékű sztori is a kisember és a hatalom egyenlőtlen, kiszolgáltatottságon és kizsákmányoláson alapuló kapcsolatáról. A Cannes-ban alakításáért díjazott civil szereplő, Sandra Melissa Torres karaktere, kiállása miatt tökéletes választás volt a szerepre, és bizonyos érzelmes jelenetekben megvillantja színészi tehetségét is. Ám amellett, hogy a végkifejlet talán túlságosan is optimista, egyes epizódjaiban Soto feláldozza a realizmust a hatásosság, a melodráma oltárán, még ha a kolumbiai társadalmi-politikai viszonyok ismeretében néhány hajmeresztő történés fájdalmasan valószínűnek tűnik is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15492