KritikaKerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtükAz elveszett nemzedékKovács Patrik
Nemzedéki közérzetfilm helyett színes-szagos egynyári komédiát kapunk. Nemzedéki közérzetfilmből ugyan az elmúlt húsz esztendőben is bőség mutatkozott (Moszkva tér, Szezon, Lányok, Itt vagyok, Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan), a kilencvenes évek derekán született, több szempontból is köztes státuszú generáció problémái eleddig egyetlen honi mozgóképben sem köszöntek vissza. E hiányosság a közelmúltat terheli, nem is vitás. (A jelenség már csak azért is szembetűnő, mert az utánuk következő „influenszer-nemzedék” előtt tornyosuló kihívások mintha sokkal élénkebben foglalkoztatnák a magyar filmeseket; gondoljunk csak olyan – egyszerre társadalomtudatos és kreatív szempontból is figyelemreméltó – dolgozatokra, mint a Remélem legközelebb sikerül meghalnod vagy a FOMO – Megosztod, és uralkodsz). Az úgynevezett Y generáció utolsó hullámáról van szó: tagjai huszonnyolc-huszonkilenc évvel ezelőtt látták meg a napvilágot, pár esztendő múlva pedig a világot irányítják majd, így aztán teljesen jogos a kérdés: miért nem kerültek eddig soha a társadalomérzékeny magyar filmesek látóterébe? Kerékgyártó Yvonne már rövidfilmjei (Pink Water, Facebook-Molotov) és eddigi egyetlen egészestés munkája (Free Entry) alkalmával is a kamasz- és a felnőttlét peremén egyensúlyozó hősökről mesélt. Nem véletlen hát, hogy második nagyfilmje, az Együtt kezdtük szintúgy felnövéstörténet. A középpontban egy hajdanvolt gimnáziumi osztály tíz évvel ezelőtt érettségizett tagjai állnak. Juli és Renátó szerelme még az iskolai padsorok között rügyezett ki, most azonban a boldogító igen kimondására készülnek, a ceremóniára pedig meghívják korábbi osztálytársaikat is. A régi cimborák persze már szétszóródtak a szélrózsa minden irányába, újraegyesülésük pedig nem problémamentes. A csapat egy fergeteges balatoni hétvégén igyekszik ismét összekovácsolódni, csakhogy hamar kiderül, hogy évtizedes késztetéseik, vágyaik, félelmeik-sérelmeik még mindig ereikben lüktetnek. El nem ért, lángra nem lobbant szerelmek, szőnyeg alá söpört ellentétek, dörzsölt háttérjátszmák és botrányos intrikák színesítik a csetlő-botló hősök hol mulatságos, hol kesernyés kalandjait – a kérdés már csak az, mi történik, amikor ráeszmélnek, hogy ifjúságuk ezüstös tündértava kiszáradt pocsolyává varázslódott. Röviden és tömören: semmi. Kerékgyártó és forgatókönyvírói – egyikük A besúgó című sikerszéria atyja, Szentgyörgyi Bálint – valójában nem egy, a történelem forgatagában elveszett generáció önkeresését, intellektuális és érzelmi vívódásait, identitásválságát helyezik alkotásuk centrumába. Az Együtt kezdtük sokkal inkább a szélesebb publikum megszólítását célzó, a nyári uborkaszezonra időzített hamburgerfilm, mintsem valóban mély és akkurátus nemzedéki látlelet. Kerékgyártóék poénról poénra építkeznek, egymáshoz sokszor inkább mozaikszerűen illeszkedő, de kétségkívül szellemes szituációk révén érik el, hogy valóban odakapcsolódjunk a tiritarka típusfigurákhoz. Ha már a film erényeit lajstromozzuk, szót kell ejtenünk a dialógusokról is, amelyek kellően valószerűek, csiszoltak, sőt olykor egyenesen sziporkázóak – hazai vígjátékban még mindig ritkaságnak számít az ilyesmi. Az opusz színészfronton is pozitív meglepetés: üdítő, hogy a munka dandárja ezúttal a frissen végzett, jobbára ismeretlen színművészetiseknek jut, míg a szakma doyenjei (Zsurzs Kati, Szacsvay László, Jordán Tamás) epizodistákként villantanak oroszlánkörmöket. Nagyobb szerepet kizárólag az undok tornatanárt alakító Mucsi Zoltán cipel a hátán, nélküle pedig aligha készülhet manapság magyar vígjáték. Az Együtt kezdtük azért bukik meg nemzedéki közérzetfilmként, mert felnőni képtelen hősei mellett úgy suhant el tíz év, hogy egyetlen jellemvonásuk sem cserélődött. Pedig az idő vésője megmunkálja a legvirgoncabb gyermeklelket is – Kerékgyártó huszonéves figurái azonban ifjúságuk delelőjén is ugyanazokkal a komplexusokkal dacolnak, mint kamaszkoruk alkonyán. Eléggé hamisan cseng e „tanulság”, ahogy a mézédes magyar nyár jelképe, a habcsók-felhős, égszínkék égbolttal hívogató Balaton-felvidék is túlságosan művinek hat az Együtt kezdtük képein. Ez a nemzedék (is) többet érdemelne ennél. EGYÜTT KEZDTÜK – magyar, 2022. Rendezte: Kerékgyártó Yvonne. Írta: Szentgyörgyi Bálint, Boros O. István és Maruszki Balázs. Kép: Babos Tamás. Zene: Felcser Máté. Szereplők: Jakab Balázs (Marci), Mosolygó Sára (Franciska), Kövesi Zsombor (Ádi), Kanyó Kata (Gigi), Lelkes Botond (Benett). Gyártó: SPARKS Kft. Forgalmazó: InterCom. 101 perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
