|
|
|
MoziA gyilkos járatOrosdy Dániel
Orosdy Dániel
Bullet Train – amerikai, 2022. Rendezte: David Leitch. Írta: Kotaro Isaka regényéből Zak Olkewitz. Kép: Jonathan Sela. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Brad Pitt (Katica), Joey King (Hercegnő), Brian Tyree Henry (Citrom), Aaron Taylor-Johnson (Mandarin), Andrew Koji (Yuichi), Hiroyuki Sanada (Kimura). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 126 perc. Egy Bullet Train már gördült magyar síneken, ám Jun'ya Satô hazánkba hét év késéssel befutó Szuperexpresszének (1975) a Féktelenülhöz több köze van, mint David Leitch új mozijához, a szükségszerű hasonlóságokon túl csak a japán eredet és helyszín közös. A Kôtarô Isaka 2010-es regényén alapuló akcióvígjáték sokkal inkább a tarantinoesque meglepően kései, de távolról sem érdektelen darabja. A számtalan bérgyilkost és egyéb kétes alakot egyetlen járatra terelő, sok fekete humorral és kacskaringóval elbeszélt cselekmény stílusában és bonyolításában egyaránt a (korai) Tarantino- és Guy Ritchie-művekre emlékeztet, kombinálva a már bejáratott elemeket a vonatos filmek sajátosságaival, illetve a Leitch rendezéseire jellemző akciókkal (lásd John Wick) és Bolondos Dallamok-rajzfilmeket idéző humorral (lásd Deadpool 2). A végeredmény eredetinek legfeljebb nyomokban mondható, összességében mégiscsak működik. Főleg mert a legrangosabb szakmai elismerését éppen QT-nak köszönhetően elérő Brad Pitt láthatóan jól érzi magát a bőbeszédű, éppen lelki megtisztuláson áteső (vagy legalábbis megváltozni próbáló) rosszfiú szerepében, ahogy színvonalas munkát végeznek a hasonlóan ismerős szerepeket alakító, kevésbé nagynevű előadók is (az epizodistaként bohóckodó két sztárról nem beszélve). Ha van érdemi gond A gyilkos járattal (a némiképp nagyvonalú, bő kétórás játékidő mellett), az éppen ez: az ismerősség. Emlékezhetünk vissza jó szívvel a Két nap a völgybenre vagy éppen a Füstölgő ászokra (a maga módján nívós alkotás mindkettő, sok tehetséggel a kamera mindkét oldalán), ha arra a bizonyos élményre vágyunk, tízből kilencszer mégiscsak a Ponyvaregénynek, a Blöffnek és közvetlen rokonaiknak adunk zöld jelzést. A gyilkos járat laza nyári szórakozásnak – némi jóakarattal – kifogástalan, ennél többet viszont nem érdemes várni tőle.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
