|
|
|
Streamline MoziStoneVarró Attila
Stone – ausztrál, 1974. Rendezte és írta: Sandy Harbutt. Kép: Graham Lind. Zene: Billy Green. Szereplők: Ken Shorter (Stone), Sandy Harbutt (Undertaker), Helen Morse (Amanda), Hugh Keays-Byrne (Toad), Vincent Gil (Doctor). Gyártó: Hedon Productions. Forgalmazó: HBO Max. Feliratos. 99 perc. Egy olyan nemzet benzingőzzel
és motorolajjal átitatott exploitation-világában, ahol jóformán bármelyik műfajba
képesek beletenni egy országúti hajszafinálét vagy munkagépes leszámolást, legyen
az rape-revenge film (Fair Game), gettó disztópia (Dead End
Drive In) vagy óriáskrokodil-horror (Dark Age), jóformán bunyippal
felérő rejtély, miért nem szökkent szárba a 70-es évek fénykorában az alsó-hollywoodi
biker gang film helyi megfelelője. Szerencsére egy ausztrál opusz azért
akad, amely letörli ezt a szégyenfoltot a nemzeti filmgyártás lobogójáról,
méghozzá egy máig kultikusnak számító motoros bűnfilmmel, amely 1974-es
bemutatója idején minden létező mozirekordot megdöntött hazájában – mégsem követte
újabb alkotás sem a szubzsánerben, sem elsőfilmes
író-rendező-producer-főszereplő autuer-je pályáján.
Míg az öt évvel későbbi
híres kuzin, a Mad Max csupán antagonista-szerepkört kínált a
vadmotorosoknak, Sandy Harbutt legendás Stone-ja egyfajta apoteózisa a
korszak talán leghírhedtebb szubkulturájának. A rejtélyes politikai merénylő
által sorra levadászott Sírásó-bandába beépült rendőrnyomozó klisé-története még
csak nem is vázként szolgál, inkább puszta dukkót jelent a film számára –
dübörgő motorja a pogány urbánus törzs etnográfiai igényű bemutatása összes mondo-rítusával
(400 fős országúti gyászmenettől életveszélyes beavatási szertartáson át megtisztító
meztelen fürdőzésig), szárnyaló kerekei pedig az autentikus szereplőgárda, ahol
nem csak a bunyózó-drogozó-száguldozó motorosok többsége régi motoros, de a zsaru-hős
is volt zsaru és az ex-modell is ex-modell. A Stone lenyűgöző mementója
egy korszaknak és szubkultúrának, egyben kulcsfilm az ozploitation-film
szépségeinek nyitjához, amelyben a bukósisak nem védőfelszerelés, hanem törzsi
fejdísz, a tomboló kalandvágy nagyvárosi úthálózatok szűkös diaszpóráiba szorul
és a finálé sem tartogat többet a tehetetlen, frusztrált dühnél Sydney szelíd
motorosainak.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
