KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/augusztus
MAGYAR PANTHEON
• Gelencsér Gábor: Megállt a menet Gyarmathy Lívia (1932–2022)
• Pólik József: Mit üzent a császár? Najmányi László (1946-2020)
GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK
• Kovács Kata: A túlélésért küzdenek Kölyökbandák
• Bárány Bence: Traumák és maszkok Fekete telefon
• Rudas Dóra: „Lélek lép a lajtorján” A „belső gyermek” a filmekben
• Vajda Judit: Valóra vált kamaszálmok Stranger Things
SZTÁROK ÉLETE
• Varró Attila: Sztár a tükörben Fonda és a Klute
• Fekete Tamás: A Király új ruhája Elvis élete
• Déri Zsolt: Ki lőtte le Bambit? Danny Boyle: Pistol
• Baski Sándor: Haragban a világgal Nevem Zlatan
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Inspiráló megszállottság Chester Brown: Louis Riel
ÚJ RAJ
• Gyöngyösi Lilla: Messze még az amerikai álom Új raj: Sean Baker
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Vászoncsodák a Croisette-n Cannes
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Forma és hatalom Gelencsér Gábor: Közelkép
• Lénárt András: Múltunk a moziban Paár Ádám: A kosztümös film
KRITIKA
• Bartal Dóra: Az elmaradt Dolce Vita Rimini
• Kovács Patrik: Közöttünk az űr A Karantén Zóna
MOZI
• Rudas Dóra: Egy anya George Bush-sal szemben
• Vincze Teréz: Memoria
• Roboz Gábor: Bunker Game – Legbelső félelem
• Vajda Judit: Gyilkos party
• Greff András: Svindler
• Huber Zoltán: Thor: Szerelem és mennydörgés
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: France
• Kránicz Bence: Zűrös kettyintés avagy pornó a diliházban
• Pozsonyi Janka: Felnőttem, csacsacsa
• Kolozsi László: A helyettes
• Csomán Sándor: A pincér
• Gyöngyösi Lilla: Kirobbanó szerelem
• Nagy V. Gergő: Hidegtál
• Varró Attila: Stone
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ki méltó a pörölyre? Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Felnőttem, csacsacsa

Pozsonyi Janka

Cha Cha Real Smooth – amerikai, 2022. Rendezte és írta: Cooper Raiff. Kép: Cristina Dunlap. Zene: Este Haim és Chris Stracey. Szereplők: Cooper Raiff (Andrew), Dakota Johnson (Domino), Evan Assante (David), Vanessa Burghardt (Lola), Leslie Mann (Lisa). Gyártó: TeaTime Picture / Picturestart / Endeavor Content. Forgalmazó: Apple TV+. Feliratos. 107 perc.

2020 egyik legnagyobb indie filmes sikere Cooper Raiffé volt, akinek önéletrajzi ihletésű Shithouse című munkája sikeresen felelevenítette a mumblecore (kis költségvetés, kicsi stáb, főleg párbeszédre épülő) hagyományait. A Duplass-testvérek lábnyomait követve, a még most is csak 25 éves Raiff multifunkciós szerepben indította a mozis karrierjét: egyszerre volt a filmje rendezője, írója, producere, vágója és főszereplője, történetében egy kollégista fiú szorongásait sikerült száraz humorral és bájjal megfestenie. Második filmje, az eggyel nagyobb büdzsével és ismertebb nevekkel kiszínezett Felnőttem csacsacsa idén Sundance-ben a közönség kedvence lett, vagyis Raiff az elődök által jól bejárt úton halad az indie-n túli világhír felé.

A Felnőttem csacsacsa lényegében ott veszi fel a fonalat, ahol a Shithouse-t elengedtük: Raiff ismét egy végtelenül, már-már túlzóan kedves fiú bőrébe bújik, aki az egyetem után hazaköltözik a szülői házba, és miközben próbálja kitalálni, hogy mit kezdjen magával, a helyi közösség Bar-micvóinak ügyeletes partifelelőse lesz. A rendező második nekifutásra, feltehetően az első filmje sikerén felbátorodva érezhetően nagyobbat akart markolni és több témát érinteni a felnőttkor küszöbén megrekedő fiú kitörési próbálkozásainál, így került bele a depresszióra hajlamos harmincas anya (Dakota Johnson) és autista tinilányának (a való életben is autista Vanessa Burghardt) története is. A végeredmény egy kevésbé vitriolosan megírt felnövéstörténet lett, ami félúton kissé elveszíti a fókuszt, a végén pedig mintha már maga se tudná, hogy pontosan miről is akart mesélni. A Felnőttem csacsacsa élménynek illékony, de a belőle sugárzó empátia és az egymás elfogadásának ünneplése, mint egy meleg ölelés, azért egy rövid időre is, de képes velünk maradni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15454