|
|
|
MoziBunker Game – Legbelső félelemRoboz Gábor
The Bunker Game – olasz-francia, 2022. Rendezte: Roberto Zazzara. Írta: Francesca Forristal, Davide Orsini, Kt Roberts és Roberto Zazzara. Kép: Marco Graziaplena. Vágó: Brian Schmitt. Szereplők: Gaia Weiss (Laura), Lorenzo Richelmy (Gregorio), Mark Ryder (Harry). Gyártó: Eagle Pictures. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 90 perc. Nem csoda, hogy miután a
szabadulószobás játékműfaj a 2010-es években meghódította a közönséget,
rövidesen a filmkészítők is meglátták benne a lehetőséget (Szabadulószoba, Végtelen
útvesztő): erre az alapra építve kevés helyszínen, kevés szereplővel és
kevés pénzből is lehet forgatni gond nélkül eladható horrort, sorvezetőért
pedig bármikor vissza lehet nyúlni a Fűrész-franchise produkcióihoz. A
tematika első idei képviselőjét jelentő Bunker Game – Legbelső félelem alapkoncepciója
szerint több tucat ember egy úgynevezett élő szerepjáték keretein belül nácikat
formál meg, akik a harmadik világháború után megmaradt radioaktív hulladék elől
menekülve egy óriási bunkerben élik a mindennapjaikat. Miután azonban a
szervezők egy technikai malőr miatt berekesztik a mulatságot és hazaküldik a
játékosokat, maroknyi stábtag a helyszínen marad, és szép lassan azzal
szembesülnek, hogy a rendrakás lesz a legkisebb problémájuk.
Az eddigi szabadulószobás
horrorok ambíciója kimerül néhány típusfigurában, feszes dramaturgiában és
ideális esetben szellemes-látványos halálnemekben, Roberto Zazzara első egészestése
azonban mindebből semmit sem valósít meg. A korábban kis- és dokumentumfilmeket
készítő olasz rendező első nagyjátékfilmjében furcsamód meg sem próbál
zsánerfogásokat ellesni tapasztaltabb nyugati kollégáitól: ráérősen tologatja
karakternek is alig nevezhető figuráit, még a műfaj hatáskeltő eszközeivel is
csak hébe-hóba él, és ugyan a játékidő harmadik harmadában már történik ez-az,
bárcsak ne történne. Zazzara produkciójával még csak nem is a középszerű, de
legalább megbízható horrorok vagy az egészen másfajta örömöket kínáló
trashfilmek sorát gyarapítja: inkább mintha annak látnánk szomorú lenyomatát,
hogy az alkotó szeretett volna készíteni egy szabadulószobás horrort, de
egyszerűen nem tudta, hogyan kell.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
