KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/augusztus
MAGYAR PANTHEON
• Gelencsér Gábor: Megállt a menet Gyarmathy Lívia (1932–2022)
• Pólik József: Mit üzent a császár? Najmányi László (1946-2020)
GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK
• Kovács Kata: A túlélésért küzdenek Kölyökbandák
• Bárány Bence: Traumák és maszkok Fekete telefon
• Rudas Dóra: „Lélek lép a lajtorján” A „belső gyermek” a filmekben
• Vajda Judit: Valóra vált kamaszálmok Stranger Things
SZTÁROK ÉLETE
• Varró Attila: Sztár a tükörben Fonda és a Klute
• Fekete Tamás: A Király új ruhája Elvis élete
• Déri Zsolt: Ki lőtte le Bambit? Danny Boyle: Pistol
• Baski Sándor: Haragban a világgal Nevem Zlatan
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Inspiráló megszállottság Chester Brown: Louis Riel
ÚJ RAJ
• Gyöngyösi Lilla: Messze még az amerikai álom Új raj: Sean Baker
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Vászoncsodák a Croisette-n Cannes
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Forma és hatalom Gelencsér Gábor: Közelkép
• Lénárt András: Múltunk a moziban Paár Ádám: A kosztümös film
KRITIKA
• Bartal Dóra: Az elmaradt Dolce Vita Rimini
• Kovács Patrik: Közöttünk az űr A Karantén Zóna
MOZI
• Rudas Dóra: Egy anya George Bush-sal szemben
• Vincze Teréz: Memoria
• Roboz Gábor: Bunker Game – Legbelső félelem
• Vajda Judit: Gyilkos party
• Greff András: Svindler
• Huber Zoltán: Thor: Szerelem és mennydörgés
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: France
• Kránicz Bence: Zűrös kettyintés avagy pornó a diliházban
• Pozsonyi Janka: Felnőttem, csacsacsa
• Kolozsi László: A helyettes
• Csomán Sándor: A pincér
• Gyöngyösi Lilla: Kirobbanó szerelem
• Nagy V. Gergő: Hidegtál
• Varró Attila: Stone
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ki méltó a pörölyre? Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Sztárok élete

Nevem Zlatan

Haragban a világgal

Baski Sándor

A hagyományos futballfilmeknél jóval realistább felemelkedéstörténet az öntörvényűség ünneplése.

A klasszis sportolók közül sokan csak a pályán belül vonják magukra a figyelmet, a játékukkal, és nem a személyiségükkel varázsolják el a közönséget. Ennek a futballistának a mintapéldánya a világ egyik, ha nem a legjobb játékosa, Lionel Messi, míg ellenpólusa korábbi csapattársa, Zlatan Ibrahimovic, akinek mára fogalommá lett a neve.

A saját magáról királyi többesben beszélő, arroganciáját és pökhendiségét büszkén vállaló svéd zseni még a sportág legkarizmatikusabb figurái közül is magasan kiemelkedik, rajongói így aztán joggal várhatták el, hogy a nevét viselő film a szokott biografikus panelek alkalmazása mellett valamiképp tükrözze a Zlatan-jelenséget is.

A televíziós munkáin kívül korábban csak egy dramedyt rendező Jens Sjögrennek nem a nulláról kellett elkezdenie a munkát, Ibrahimovic 2012-es, David Lagercrantz-szal közösen jegyzett önéletírása hasznos sorvezetőként funkcionált. A magyarul is megjelent Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic a leginkább csak PR- és marketingcélokat szolgáló, közhelyes sztársportoló-memoároknál sokkal mélyebbre hatol, a problémás gyerekkor felidézése itt nem csak prológusként szolgál a karrierállomások kötelező érintése mellett. A bosnyák és horvát származású Zlatan részletesen elmeséli, milyen volt második generációs bevándorlóként, egy rossz környéken, elvált szülők gyerekeként felnőni, és mennyire nem vezetett egyenes út a Malmö, majd az Ajax kezdőcsapatáig.

A Lagercrantz által társíróként jegyzett Nevem Zlatan is követi ezt a formulát, a teljes karrieráttekintés helyett a nagy kiugrás előtti időszakra, illetve a kezdetekre koncentrál. Ibrahimovic már az Ajax játékosa, de még mindig csak ígéretnek számít, és reális veszély, hogy az extraklasszissá válás helyett megelégszik a jól jövedelmező középszerűséggel. Miközben a luxusautók bűvöletében élő, saját identitását kereső futballista a sorsfordító találkozásra készül későbbi menedzserével, a legendás Mino Raiolával, flashbackek villannak fel a gyerekkorából.

Ibrahimovic a könyve bevezetőjében, amikor arról ír, miért nem tudott a Barcelona csapatába beilleszkedni, arra a megfejtésre jut, hogy neki dühösnek kell lennie ahhoz, hogy jól játszhasson. A gyerekkori epizódok a filmben többek közt arra próbálnak választ találni, hogy mi ennek a dühnek és frusztrációnak az origója. A Nevem Zlatan egy olyan 11 éves srácot mutat be, aki a családi helyzete és a bevándorló háttere miatt minden közösségből kilóg, és ösztönösen lázad az iskolai szabályok és az edzői szigor ellen, tinédzserként pedig szó szerint véres összetűzésekbe torkollnak az indulatkezelési problémái. A könyvhöz hasonlóan a film is kihangsúlyozza az apa szerepét, aki a „balkáni mentalitást” is átörökíti a fiába, annak minden hátrányával és előnyével. Ő az, aki a kulcsjelenetben rávezeti a tinédzser Zlatant arra, hogy változnia és alkalmazkodnia kell, de csak egy pontig, mert nem adhatja fel azt, ami a lényege, a kritikákat, a feléje áradó indulatokat pedig üzemanyagként kell használnia.

Sjögren nemcsak a témát, de a stílust illetően is a szerzői felnövekvés-filmek kottájából dolgozik, és a malmöi miliő megteremtésében sem a múltat megszépítő romantika, hanem a földközeli realizmus a vezérlőelv. Hitelesíti a közeget az is, hogy a kamera végig a 11, illetve 17 éves főhőst követi, még az edzés-, illetve meccsjeleneteket is ebből a szemszögből élhetjük át. A színészválasztás is elsőrangú, Dominic Andersson Bajraktati a fiatal Jean-Pierre Léaud-t idéző energiával alakítja a dacos kiskamaszt, Granit Rushiti pedig az alkati különbségek ellenére tökéletesen hozza a felnőtt Ibrahimovic gesztusait – és nem mellesleg futballozni is tud, így az edzés- és a meccsjelenetekben sem kell sokat trükközni a vágóollóval.

A Nevem Zlatan ugyanakkor hiába hasonlít jobb pillanataiban egy Dardenne-filmre, a műfaj közhelyeit ugyanúgy nem tudja elkerülni, mint a legtöbb, tömegfogyasztásra szánt futballfilm. A rajongók számára izgalmas mozgóképes adalékként szolgálhat a könyvhöz, de azok, akik nincsenek beavatva a Zlatan-kultuszba, aligha kapnak többet egy átlagosan érdekes felemelkedéstörténetnél.

 

NEVEM ZLATAN (Jag ar Zlatan) - svéd, 2021. Rendezte: Jens Sörgen. Írta: David Lagerkrantz könyvéből Jakob Beckman és Zlatan Ibrahimovic. Kép: Gösta Reiland. Zene: Markus Jagerstedt. Szereplők: Granit Rushiti (Zlatan), Cedomir Glisovic (Sefik), Linda Haziri (Sanela), Gijs Naber (Ronald). Gyártó: B-Reel Films / Keplerfilm. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 100 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/08 35-35. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15445