KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2022/február
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A tisztesség mint esztétikum Gulyás János (1946-2021)
• Benke Attila: Az igazságtalanság kódja Beszélgetés Deák Kristóffal
• Kránicz Bence: „Sokkal közelebb jött a háború” Beszélgetés Pálfi Györggyel
MAGYAR PANTHEON
• Pápai Zsolt: Mesés férfi kurblival A kép mesterei: Zsitkovszky Béla (1868-1930)
MAGYAR ZSÁNER
• Paár Ádám: „Csipkebokor a szállásom” Magyar betyárfilmek
GUTENBERG-GALAXIS KONTRA INTERNET
• Sipos Júlia: A Gutenberg-galaxistól a Világhálóig Beszélgetés Kovács Istvánnal és Pléh Csabával
SPORTMOZI
• Simonyi Balázs: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben?” Sportfilmek
• Roboz Gábor: Odafent egyszerű Dokumentumfilmek szikla- és hegymászásról
• Margitházi Beja: Az aszfalt hercegei Stacy Peralta – Catherine Hardwicke: Dogtown urai
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Schubert Gusztáv: Kalandok az Ínség-tengeren Hugo Pratt: Corto Maltese
ÚJ RAJ
• Vincze Teréz: Hosszan mesélt rövid történet Ryusuke Hamaguchi
SZERZŐI NOSZTALGIAHULLÁM
• Varró Attila: Megrekedt fejlődés Paul Thomas Anderson: Licorice Pizza
• Huber Zoltán: A nosztalgia veszélyei Párhozamos önéletrajzok: Cuarón / Branagh
• Kovács Kata: A szerző ifjúsága Paolo Sorrentino: Isten keze
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A filmmoly Veress József: Könyvbe bújt filmek
KRITIKA
• Báron György: Feltételes szabadság Asghar Farhadi: A hős
• Gelencsér Gábor: Anyák a teljes idegösszeomlás szélén Pedro Almodóvar: Párhuzamos anyák
• Fekete Tamás: „Ember lesz az én kisunokám” Deák Kristóf: Az unoka
• Baski Sándor: Komfortos nyúlüreg Lana Wachowski: Mátrix: Feltámadások
• Lovas Anna: Pozitív üzenet Mamoru Hosoda: Belle
MOZI
• Pozsonyi Janka: Kilenc nap
• Pazár Sarolta: Az észak királynője
• Rudas Dóra: Szexfantáziák
• Bonyhecz Vera: Gyűlölök és szeretek
• Benke Attila: Vaksötét 2.
• Herczeg Zsófia: Kaptár: Racoon City
• Kránicz Bence: Pókember: Nincs hazaút
• Kovács Patrik: Kingsman: Kezdetek
• Varró Attila: 355
• Huber Zoltán: Veszélyes
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Zsarufilm
• Alföldi Nóra: Danielle és a süvet
• Forgács Nóra Kinga: Az utolsók
• Roboz Gábor: Az elveszett lány
• Vajda Judit: Ne nézz fel
• Bartal Dóra: Rose dala
• Varró Attila: Crazy Love
• Kovács Kata: Maelström
• Déri Zsolt: Angéle
• Nagy V. Gergő: Mr. Sloane szórakozik

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az észak királynője

Pazár Sarolta

Margaret den forste – svéd-dán, 2021. Rendezte: Charlotte Sieling. Írta: Jesper Fink, Maya Ilsoe és Charlotte Sieling. Kép: Rasmus Videbaek. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Margit), Soren Malling (Peder), Morten Hee Andersen (Erik), Jakob Oftebro (Olaf). Gyártó: SF Studios / Sirena Film. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 120 perc.

 

Pompás és nagyszabású dán történelmi drámaként indul Az észak királynője, amikor a holtestekkel teli csatatér, majd Norvégia gyönyörű tájai tárulnak elénk, amin I. Margit királynő és kísérete vágtázik keresztül, hogy 1402-ben tovább erősítse az általa alapított kalmari uniót a határaikon gyülekező németek ellen. Margit öt évvel korábban hajtotta végre azt a példátlan bravúrt, hogy a folyamatosan háborúzó dán, norvég és svéd nemzeteket békés szövetségbe tömörítette. A királynő fiatal, örökbefogadott fia, Erik révén egyedül irányította uniót és épp Angliával való szövetségre készül, amikor ellenségei politikai intrikák szövevényes hálójába csalják.

A grandiózusnak ígérkező történelmi film azonban váratlanul átalakul családi kamaradrámává, amikor Margit 15 éve halottnak hitt, vérszerinti fia, Olaf bukkan fel a palotában. A cselszövés darabokra törheti az unió egységét és végleg megingathatja a királynő hatalmát, amit a régóta felszín alatt bugyogó belső rivalizálás legfontosabb figurája, Peder püspök irányít. Egymásnak feszülnek Margit anyai érzelmei és a skandináv népek békéjének fenntartására tett törekvések. Ebben az érzelmi csatározásban a dán királynő vergődése válik a film igazi főszereplőjévé. A rendező, Charlotte Sieling bátran súlyozza át történelmi filmjét a belső kételyek ábrázolásának irányába, hiszen egész filmjét Trine Dyrholm lenyűgöző alakítására építi, aki vállára is tudja venni azt. Csakhogy a skandináv történelem lenyűgöző korszakának ábrázolásából kilépő film az anya-fia dilemma cselekményszálnál megragad és lassú, dramaturgiailag, majd – hiába a nagyszerű díszlettervezés és a remek jelmezek – képileg is egysíkú filmmé válik, amiben a királynőn kívül egyetlen szereplő karakterét sem sikerül akár csak kétdimenzióssá felépíteni, így az intrikák és árulások végül nem hozzák meg a várva várt katarzist.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15257