KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2022/február
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A tisztesség mint esztétikum Gulyás János (1946-2021)
• Benke Attila: Az igazságtalanság kódja Beszélgetés Deák Kristóffal
• Kránicz Bence: „Sokkal közelebb jött a háború” Beszélgetés Pálfi Györggyel
MAGYAR PANTHEON
• Pápai Zsolt: Mesés férfi kurblival A kép mesterei: Zsitkovszky Béla (1868-1930)
MAGYAR ZSÁNER
• Paár Ádám: „Csipkebokor a szállásom” Magyar betyárfilmek
GUTENBERG-GALAXIS KONTRA INTERNET
• Sipos Júlia: A Gutenberg-galaxistól a Világhálóig Beszélgetés Kovács Istvánnal és Pléh Csabával
SPORTMOZI
• Simonyi Balázs: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben?” Sportfilmek
• Roboz Gábor: Odafent egyszerű Dokumentumfilmek szikla- és hegymászásról
• Margitházi Beja: Az aszfalt hercegei Stacy Peralta – Catherine Hardwicke: Dogtown urai
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Schubert Gusztáv: Kalandok az Ínség-tengeren Hugo Pratt: Corto Maltese
ÚJ RAJ
• Vincze Teréz: Hosszan mesélt rövid történet Ryusuke Hamaguchi
SZERZŐI NOSZTALGIAHULLÁM
• Varró Attila: Megrekedt fejlődés Paul Thomas Anderson: Licorice Pizza
• Huber Zoltán: A nosztalgia veszélyei Párhozamos önéletrajzok: Cuarón / Branagh
• Kovács Kata: A szerző ifjúsága Paolo Sorrentino: Isten keze
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A filmmoly Veress József: Könyvbe bújt filmek
KRITIKA
• Báron György: Feltételes szabadság Asghar Farhadi: A hős
• Gelencsér Gábor: Anyák a teljes idegösszeomlás szélén Pedro Almodóvar: Párhuzamos anyák
• Fekete Tamás: „Ember lesz az én kisunokám” Deák Kristóf: Az unoka
• Baski Sándor: Komfortos nyúlüreg Lana Wachowski: Mátrix: Feltámadások
• Lovas Anna: Pozitív üzenet Mamoru Hosoda: Belle
MOZI
• Pozsonyi Janka: Kilenc nap
• Pazár Sarolta: Az észak királynője
• Rudas Dóra: Szexfantáziák
• Bonyhecz Vera: Gyűlölök és szeretek
• Benke Attila: Vaksötét 2.
• Herczeg Zsófia: Kaptár: Racoon City
• Kránicz Bence: Pókember: Nincs hazaút
• Kovács Patrik: Kingsman: Kezdetek
• Varró Attila: 355
• Huber Zoltán: Veszélyes
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Zsarufilm
• Alföldi Nóra: Danielle és a süvet
• Forgács Nóra Kinga: Az utolsók
• Roboz Gábor: Az elveszett lány
• Vajda Judit: Ne nézz fel
• Bartal Dóra: Rose dala
• Varró Attila: Crazy Love
• Kovács Kata: Maelström
• Déri Zsolt: Angéle
• Nagy V. Gergő: Mr. Sloane szórakozik

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Danielle és a süvet

Alföldi Nóra

Shiva Baby – amerikai, 2021. Rendezte és írta: Emma Seligman. Kép: Maria Rusche. Zene: Ariel Marx. Szereplők: Rachel Sennott (Danielle), Danny Deferrari (Max), Fred Melamed (Joel), Polly Draper (Debbie), Molly Gordon (Maya). Gyártó: Dimbo Pictures / Neon Hearts Productions / Thick Media. Forgalmazó: HBO Go. Szinkronizált. 77 perc.

 

Ritkán adatik meg a filmiparban, hogy valaki 24 évesen lehetőséget kap egy nagyjátékfilm rendezésre, pláne úgy, hogy az illető nő, mi több, a stábból szinte mindenki nő, ráadásul kissé komplex a téma, mindennek tetejébe a produkció igen csekély büdzsével rendelkezik. Emma Seligman rendezése azonban maga a megtestesült csoda, bemutatásának évében masszívan bebetonozott helyet kapott a megmondóemberek ranglistáján, mi több a mű mindenféle, kézenfekvőnek tűnő hipszter médiahájp nélkül aratott tekintélyes nemzetközi sikert.

A Danielle és a süvet titka, hogy szerfelett egyszerű képlettel operál: tézisét egy helyszínen, valós időben vezeti le, amelyet ráadásul sikerül kortárs gender-kérdésekbe is belebonyolítania. Seligman filmje végtelenül izgalmas helyzetet vázol, konkrétan azt, hogyan is pozícionálja magát a 21. században tévelygő egyén egy félismerősökkel teletömött közegben. Danielle a szüleivel érkezik egy hagyományos zsidó temetés utáni sivére, ahol a hamisítatlan jiddise vircsaft kellős közepén egyszer csak feleségestül-gyerekestül ott terem az aktuális sugar-daddyje. Mindennek tetejébe a gyásznép között, a szoba túlsó végében a rendkívül érdeklődő ex-csaja csócsálja tojáskrémes bageljét – mivel Danielle-nek annak idején nem ment simán a szakítás, mégiscsak virítani kellene felé valamit. Ebben a két, alapvetően kínos helyzetben klausztrofób módon interferálnak a kíváncsiskodó, arc csipkedős nénik és a gyermekkori dundiságot előcitáló rokonok, valamint a mindenhol jelenlévő helikopter-szülők.  Mindeközben Danielle szorult helyzetét csak aprócska provokációkkal tudja lereagálni, és egyre biztosabban robog a katasztrófa felé. Seligman remek ütemmel és pazar feszültség-kezeléssel vezényli filmjét, főhőseit egyik izzasztó helyzetből kergeti a másikba. A Danielle és a süvet régen látott klasszikus nagy mesterek pszicho-drámáit idézi, amely egy új generáció problémáiról beszél. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15247