KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2022/február
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A tisztesség mint esztétikum Gulyás János (1946-2021)
• Benke Attila: Az igazságtalanság kódja Beszélgetés Deák Kristóffal
• Kránicz Bence: „Sokkal közelebb jött a háború” Beszélgetés Pálfi Györggyel
MAGYAR PANTHEON
• Pápai Zsolt: Mesés férfi kurblival A kép mesterei: Zsitkovszky Béla (1868-1930)
MAGYAR ZSÁNER
• Paár Ádám: „Csipkebokor a szállásom” Magyar betyárfilmek
GUTENBERG-GALAXIS KONTRA INTERNET
• Sipos Júlia: A Gutenberg-galaxistól a Világhálóig Beszélgetés Kovács Istvánnal és Pléh Csabával
SPORTMOZI
• Simonyi Balázs: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben?” Sportfilmek
• Roboz Gábor: Odafent egyszerű Dokumentumfilmek szikla- és hegymászásról
• Margitházi Beja: Az aszfalt hercegei Stacy Peralta – Catherine Hardwicke: Dogtown urai
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Schubert Gusztáv: Kalandok az Ínség-tengeren Hugo Pratt: Corto Maltese
ÚJ RAJ
• Vincze Teréz: Hosszan mesélt rövid történet Ryusuke Hamaguchi
SZERZŐI NOSZTALGIAHULLÁM
• Varró Attila: Megrekedt fejlődés Paul Thomas Anderson: Licorice Pizza
• Huber Zoltán: A nosztalgia veszélyei Párhozamos önéletrajzok: Cuarón / Branagh
• Kovács Kata: A szerző ifjúsága Paolo Sorrentino: Isten keze
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A filmmoly Veress József: Könyvbe bújt filmek
KRITIKA
• Báron György: Feltételes szabadság Asghar Farhadi: A hős
• Gelencsér Gábor: Anyák a teljes idegösszeomlás szélén Pedro Almodóvar: Párhuzamos anyák
• Fekete Tamás: „Ember lesz az én kisunokám” Deák Kristóf: Az unoka
• Baski Sándor: Komfortos nyúlüreg Lana Wachowski: Mátrix: Feltámadások
• Lovas Anna: Pozitív üzenet Mamoru Hosoda: Belle
MOZI
• Pozsonyi Janka: Kilenc nap
• Pazár Sarolta: Az észak királynője
• Rudas Dóra: Szexfantáziák
• Bonyhecz Vera: Gyűlölök és szeretek
• Benke Attila: Vaksötét 2.
• Herczeg Zsófia: Kaptár: Racoon City
• Kránicz Bence: Pókember: Nincs hazaút
• Kovács Patrik: Kingsman: Kezdetek
• Varró Attila: 355
• Huber Zoltán: Veszélyes
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Zsarufilm
• Alföldi Nóra: Danielle és a süvet
• Forgács Nóra Kinga: Az utolsók
• Roboz Gábor: Az elveszett lány
• Vajda Judit: Ne nézz fel
• Bartal Dóra: Rose dala
• Varró Attila: Crazy Love
• Kovács Kata: Maelström
• Déri Zsolt: Angéle
• Nagy V. Gergő: Mr. Sloane szórakozik

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Veress József: Könyvbe bújt filmek

A filmmoly

Gelencsér Gábor

Filmek és könyvek kapcsolata – egészen másképp.

 

Film és irodalom kapcsolatáról az adaptációk juthatnak elsősorban eszünkbe. Veress József szellemes összeállítása azonban másról szól: a könyvekben megbúvó filmes utalásokat gyűjtötte össze több évtizedes kitartó szorgalommal. Ahogy az Ajánlás és kalauz című rövid bevezetőben elmondja, nem törekedhetett a teljességre, a válogatás vállaltan szubjektív. Elsősorban regényekből, alkalmanként emlékiratokból idéz, a filmszakkönyvek értelemszerűen nem képezik a válogatás tárgyát. Előbb a magyar szerzők könyvei sorakoznak egymás után betűrendben, majd a világirodalom ismert és kevésbé ismert alakjai. Egy szerzőtől akár több könyv, illetve akad olyan mű, amelyből számos és hosszabb idézet olvasható, míg máskor egy-két sorban kerül elő a könyvek lapjain a filmek világa.

Milyen tanulsága lehet Veress munkájának? Bármennyire nem tekinthető reprezentatívnak a válogatás, az mindenképpen kiderül belőle, hogy a 20. és 21. század irodalmát mennyire áthatja a film, a mozi motívuma. A leggyakoribb eset, hogy a szereplők moziba mennek, s bizonyos filmeket néznek meg. A kor- és karakterrajzot egyaránt támogathatja ez a megoldás, hiszen nem mindegy, milyen filmre ülnek be az irodalmi hősök, s éppenséggel igaznak vagy hamisnak tartják a Casablancát, korszakosnak vagy bárgyúnak a Csillagok háborúját. A másik gyakori funkciója a filmeknek az irodalmi művekben a hasonlat: egy-egy karakter vagy szituáció megvilágítása a filmekből ismert archetipikus karakterekkel és helyzetekkel. S persze eszünkbe juthat még, milyen nyomot hagyhat az irodalmon a film stilisztikai szempontból, például gyors vágásokkal, flasbackekkel, ráközelítésekkel. Ez azonban már nem tartozik a válogatás körébe, csak azok a részletek, amelyekben maga a film, a mozi fogalma, illetve ezek konkrét változata – filmcím, szereplő, mozi – előkerül.

Tanulságos a kötet végi filmográfiában felsorolt, majdnem ezer filmcím is. Ahogy Veress sokféle irodalmi művet olvas, úgy azok sokféle filmet idéznek: klasszikust és kortársat, szórakoztatót és szerzőit, hollywoodit és európait. A válogatás talán legfelvillanyozóbb élménye az a tágasság és sokszínűség, amely megjelenik e kötet – és az irodalom – filmes lapjain. De érdemes a szerényen háttérbe húzódó szorgalmas jegyzetelőre is felhívni a figyelmet. Személyében egyszerre látunk a biblio- és a cinefilia iránt elkötelezett olvasót, illetve nézőt. Olyasvalakit tehát, akinek a könyvekben a film (is) fontos – a filmekben meg talán a könyv (érdekes volna egy ilyen repertórium is).

Nem lehet szó teljességről, így hiányérzetet sem fogalmazhatok meg. Jóval inkább viszonzásképpen másolom ide a számos izgalmas, továbbolvasásra és -keresgélésre invitáló idézet mellé a saját kedvencemet, meg azért is, hogy képet adjak a könyv szerkesztési elvéről. A kötet összeállítója Esterházy féltucatnyi művéből idéz – íme egy további (amelyből ráadásul adaptáció is készült Anna filmje címen 1995-ben, Molnár György rendezésében):

„Sajdította, hogy Anna a babája a fiának. Ez szerda és péntek délelőttönként ölthetett testet – testet öltöttek –, az egyetemi órarendnek megfelelően. Az írót is meglepte, hogy anyja minden kérdezősködés és akadékoskodás nélkül segített. Anna türelmetlensége miatt többször is majdnem összefutottak a ház előtt – ha az asszony nem vizsgálta volna akkora buzgalommal a túloldali jegenyék valóban nem érdektelen csúcsait vagy a kihalt strand izgalmas ürességét. Mindig kiöltözött ezeken a délelőttökön (így lett részese? nem, ez túlzás), főként egy sárga puha kosztüm volt elegáns, tenyérnyi kék gombokkal, sógornője küldte Milánóból, kit szívből utált. A klasszikus minta szerint moziba ment. Valamiért kizárólag magyar filmeket nézett meg; abszolút verzátus volt az új hullámban, Kósa: Ítélet, Gaál: Magasiskola, Szabó: Szerelmesfilm, Makk: Szerelem, ezt szerette a legjobban, meg Jancsót.” (Esterházy Péter: Hrabal könyve, Magvető, 1990, 43. l.)

Nos, Veress József ugyancsak verzátus, irodalomban és filmben egyaránt.

 

Promenade Publishing House, 2020.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/02 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15242