KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2022/február
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A tisztesség mint esztétikum Gulyás János (1946-2021)
• Benke Attila: Az igazságtalanság kódja Beszélgetés Deák Kristóffal
• Kránicz Bence: „Sokkal közelebb jött a háború” Beszélgetés Pálfi Györggyel
MAGYAR PANTHEON
• Pápai Zsolt: Mesés férfi kurblival A kép mesterei: Zsitkovszky Béla (1868-1930)
MAGYAR ZSÁNER
• Paár Ádám: „Csipkebokor a szállásom” Magyar betyárfilmek
GUTENBERG-GALAXIS KONTRA INTERNET
• Sipos Júlia: A Gutenberg-galaxistól a Világhálóig Beszélgetés Kovács Istvánnal és Pléh Csabával
SPORTMOZI
• Simonyi Balázs: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben?” Sportfilmek
• Roboz Gábor: Odafent egyszerű Dokumentumfilmek szikla- és hegymászásról
• Margitházi Beja: Az aszfalt hercegei Stacy Peralta – Catherine Hardwicke: Dogtown urai
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Schubert Gusztáv: Kalandok az Ínség-tengeren Hugo Pratt: Corto Maltese
ÚJ RAJ
• Vincze Teréz: Hosszan mesélt rövid történet Ryusuke Hamaguchi
SZERZŐI NOSZTALGIAHULLÁM
• Varró Attila: Megrekedt fejlődés Paul Thomas Anderson: Licorice Pizza
• Huber Zoltán: A nosztalgia veszélyei Párhozamos önéletrajzok: Cuarón / Branagh
• Kovács Kata: A szerző ifjúsága Paolo Sorrentino: Isten keze
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A filmmoly Veress József: Könyvbe bújt filmek
KRITIKA
• Báron György: Feltételes szabadság Asghar Farhadi: A hős
• Gelencsér Gábor: Anyák a teljes idegösszeomlás szélén Pedro Almodóvar: Párhuzamos anyák
• Fekete Tamás: „Ember lesz az én kisunokám” Deák Kristóf: Az unoka
• Baski Sándor: Komfortos nyúlüreg Lana Wachowski: Mátrix: Feltámadások
• Lovas Anna: Pozitív üzenet Mamoru Hosoda: Belle
MOZI
• Pozsonyi Janka: Kilenc nap
• Pazár Sarolta: Az észak királynője
• Rudas Dóra: Szexfantáziák
• Bonyhecz Vera: Gyűlölök és szeretek
• Benke Attila: Vaksötét 2.
• Herczeg Zsófia: Kaptár: Racoon City
• Kránicz Bence: Pókember: Nincs hazaút
• Kovács Patrik: Kingsman: Kezdetek
• Varró Attila: 355
• Huber Zoltán: Veszélyes
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Zsarufilm
• Alföldi Nóra: Danielle és a süvet
• Forgács Nóra Kinga: Az utolsók
• Roboz Gábor: Az elveszett lány
• Vajda Judit: Ne nézz fel
• Bartal Dóra: Rose dala
• Varró Attila: Crazy Love
• Kovács Kata: Maelström
• Déri Zsolt: Angéle
• Nagy V. Gergő: Mr. Sloane szórakozik

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Mr. Sloane szórakozik

Nagy V. Gergő


Entertaining Mr Sloane – brit, 1970. rendezte: Douglas Hickox. Írta: Joe Orton színművéből Clive Exton. Kép: Wolfgang Suschitzky. Zene: Georgie Fame. Szereplők: Beryl Reid (Kath), Harry Andrews (Ed), Peter McEnery (Sloane), Alan Webb (Kemp). Gyártó: Canterbury Film. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 94 perc.

 

Így fest az angol filmtörténet legbizarrabb meet cute-ja: a gyászbeszéd alatt neglizsében jégkrémet nyalogató nő összetalálkozik egy szexisen félmeztelen, szőke gyilkossal, aki éppen hasizomgyakorlatokat végez a szülei sírján. Hát csoda, hogy azonnal hazaviszi, és meleg bátyjával együtt bérlőnek, szeretőnek, majd közös férjüknek fogadják? A televízióból kitörni kívánó Douglas Hickox egy elhíresült színpadi mű feldolgozásával próbált nevet szerezni magának a rendezői nagypályán, és efféle hajmeresztő közjátékokkal igyekezett kicsipkézni Joe Orton 1964-ben bemutatott drámáját – de a vad és provokatív alapszöveg végül kedélyes blődlivé szelídült a kezei között. A síron talált hímringyó, a nimfomán asszony és az perverz báty morbid szerelmi háromszöge csak megengedő szemmel nézve rajzolja ki az össztársadalmi hipokrízis maró szatíráját: valójában inkább közepesen excentrikus magánszámok, régivágású ízléstelenségek sorozatát prezentálja.

Amivel önmagában persze nincsen semmi gond. A sipító hangú temetői csábító kerti törpéket tologat a babakocsijában, a homoszexualitását macsó szólamokkal rejtegető testvér egy rózsaszín Pontiacban és rikítóan sárga kesztyűben közlekedik, a kretén cirádákkal teli lakásban a nagyapa vaksisága és az asszony protézise a humor eminens forrása. Hickox bevett rendezői gesztusokkal igyekszik felfokozni a szolgai hűséggel elszavalt szövegkönyv groteszkségét: torzító objektívek fixírozzák a grimaszoló figurák ábrázatát, s az eseményeket folyvást meredek szögekből, netán a lábak közül vehetjük szemügyre. Éppolyan émelyítő tehát a kamera mozgatása, mint az össze nem illő színekben pompázó, campes díszletvilág – vagy mint a karakterek karakán züllöttsége. Kétes erkölcsű főbérlő(kö)n élősködő férfihősről készült a korban komplexebb és mívesebb (A szolga) vagy bátrabb, újszerűbb mozidarab is (Az előadás), de ilyen konokul obszcén, ilyen ómódian ocsmány bérlő-vígjáték azóta sem született az Egyesült Királyságban.


 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/02 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15254