KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A történelem örvényében

Tarik Saleh: Fiú a mennyből

A metál és a Korán

Gyöngyösi Lilla

A nyugatias Egyiptom erősen vallásos arca tárul fel Tarik Saleh politikai thrillerjében egy naiv halászfiú szemszögén keresztül.

 

Hollywoodi bérmunkák után tért vissza apja szülőföldjére Tarik Saleh, hogy még erősebben kritizálja a sötét titkokat rejtő és kíméletlen egyiptomi államapparátust. A félig svéd, félig egyiptomi származású, Svédországban felnőtt rendező egyedi perspektívája épp ebből a kettősségből fakad: megvan benne a külső szemlélő éleslátása és az érintettek tapasztalati tudása. A dokumentumfilmekkel induló, majd változatos műfajokban alkotó Saleh leghíresebb filmje, A kairói eset szintén Egyiptomban játszódott: neo-noiros, fojtogatóan feszült stílusban tárta fel a politika mételyét, az egyre magasabb szintekre mutató gyilkossági ügyhöz pedig az arab tavasz előtti pillanatok szolgáltattak kaotikus hátteret. Az új darab immár nemcsak a világi hatalmasságok, hanem a muszlim elöljárók befolyásáról is kiábrándító képet fest.

A Fiú a mennyből kevésbé műfaji film, mint A kairói eset volt, így szabálytalanabb és nehezebben befogadható, de gazdagabb gondolatiságú is. A politikai thriller jegyeit mutató történet főhőse Adam, a szegény halászcsaládból származó fiatalember, aki felvételt nyer a legtekintélyesebb szunnita iszlám egyetemre, az Al-Azharra. Azonban alighogy megérkezik a zsúfolt, nyüzsgő, ismeretlen Kairóba, a főimám az évnyitójukon meghal, ami hatalmi harcokat és zűrzavart robbant ki – egy gyilkosság után pedig Adamot beszervezi az állami titkosszolgálat, hogy tartsa szemmel a szélsőséges iszlamisták szervezkedését az egyetemen, jelentsen róluk. Nem meglepő módon a szókimondó, pesszimista világképű filmet nem Egyiptomban, hanem Isztambulban forgatták, A kairói eset után ugyanis Saleh nemkívánatos személlyé vált az országban. A főbb szerepeket közel-keleti származású, de nyugati kötődésű színészek alakítják, így sem Saleh, sem ők nem kényszerültek óvatosságra, öncenzúrára a történet elmesélése során.

A Fiú a mennyből jól bevált narratív struktúrát alkalmaz: a naiv kívülálló nézőpontjából tárul fel egy sajátos szabályrendszerű, kiismerhetetlen világ. Adam néha már bosszantóan egyszerű fiú, „szent bolondként”, a tiszta vallásosság megtestesítőjeként viszont könnyű aggódni érte, hiszen maga sincs tisztában vele, mennyire ingoványos talajra téved és milyen veszélyes figurákkal kell barátkoznia – felsőbb utasításra. A film ráadásul pimaszul megvezeti a nyugati nézőt: műfaji tapasztalataink és a világlátásunk alapján könnyen abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy az állami szervek a „jók”, az iszlamista szélsőségesek pedig a „rosszak”, ám idővel kiderül, hogy itt mindenki egyformán romlott. Nem is Adam a naiv, hanem mi vagyunk azok? Persze az előítéletre az Adam tartótisztjét játszó Fares Fares személye is ráerősít, hiszen a libanoni származású svéd színész nemcsak A kairói esetben játszott becsületes, hajthatatlan nyomozót, hanem leghíresebb szerepében, a skandináv krimi éllovasának számító Q ügyosztály-filmekben is. Ezúttal azonban kiderül, hogy Adam és általában a civil kisemberek egyformán feláldozhatók, fogyóeszközök a hatóságok és a vallási vezetők számára is. A kairói elit megrágja és kiköpi Adamot, ez a közeg nem neki való.

A Fiú a mennyből másik meglepő vonása, hogy a nyugatiasnak és felvilágosultnak tekintett Egyiptomban játszódik, de rámutat, hogy az arab tavasz után sem tűnt el a vallási fundamentalizmus az országból, az államberendezkedés pedig szétválaszthatatlan az iszlámtól. Saleh filmjében Kairó csupa ellentmondás: a nyugati gyorséttermek, diszkók és az egyetem szigorú, zárt közege egymástól karnyújtásnyira létezik, miközben a diákok közül egy metálos fiú olvassa a legszebben a Koránt. A cannes-i versenyprogramban bemutatkozó, a legjobb forgatókönyv díját elnyerő film feszült, revelatív darab, bár nem árt mellé némi háttértudás az általa bemutatott világról, hogy könnyebben megértsük és átérezzük a hatalmi machinációk okait, jelentőségét és törvényszerűségeit.

 

FIÚ A MENNYBŐL (Boy from Heaven) – svéd, 2021. Rendezte és írta: Tarik Saleh. Kép: Pierre Aim. Zene: Krister Linder. Szereplők: Tawfeek Barhom (Adam), Fares Fares (Ibrahim), Mohammed Bakri (Al Sakran), Mehdi Dehbi (Zizo), Okan Bozkus (Ogrenci). Gyártó: Atmo Production. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 126 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 36-37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15556