KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Diorama

Csomán Sándor


Diorama – svéd, 2022. Rendezte és írta: Tuva Novotny. Kép: Sophie Winqvist. Szereplők: Pia Tjelta (Frida), David Dencik (Björn), Claes Bang (Ben), Gustav Lindh (Teun), Sara Shirpey (Christine). Gyártó: Nordisk Film Production. Forgalmazó: Netflix. Szinkronizált, 100 perc.

 

Izgalmas kísérletre vállalkozott Tuva Novotny, amikor harmadik filmjében a modern párkapcsolati krízist feldolgozó drámát szokatlan, jelmezbe bújtatott ismeretterjesztő betétekkel szakítja meg, hogy a főszál eseményeihez tudományos kontextust biztosítva mutasson rá a 21. századi szerelem válsága mögött húzódó komplex jelenségekre.

A Diorámában az elmélethez tartozik a gyakorlat: a monogámiát tematizáló szegmensek szakszövegekből idézett, gyakran állatvilágból hozott analógiákhoz és a kíméletlen statisztikákhoz (pl. a hűtlenségek aránya 70%) tartozik Björn és Frida viszonyának fokozatos hanyatlása, a frusztrációval átitatott hétköznapok sematizmusából közvetlenül következő közöny, amely napról-napra, lassan ható méregként rombolja le az addig kikezdhetetlennek vélt érzelmi köteléket. A házavató buliba is szexet csempésző, magas libidótól szárnyaló kapcsolat pár év és három gyerek után a szemünk láttára alakul át hideg, monoton teendőktől apátiába forduló együttéléssé: Frida ugyan felismeri a problémát, Björn viszont nem hajlandó beismerni a nyilvánvalót: házasságuk kiüresedett, az intimitástól mentes érdekszövetséggé vált, melyből tudat alatt mindketten keresik a kiutat.

A svéd rendező skandináv filmekben megszokott realista, végletekig lecsupaszított ábrázolásmódot ötvözi a furcsa, leginkább alacsony költségvetésű élőszereplős mesékre hajazó snittekkel, amik hiába tárnak fel nagyrészt érdekes elméleteket, mégismegtörve az elbeszélés folyamatosságátkizökkentik a nézőt, némileg csorbítva az Ady-versek világát idéző, húsbavágó kérdéseket feszegető történet értékét. A Dioráma a Jelenetek egy házasságból vonalát követve azt vizsgálja, hogy vajon a géneknek, vagy a társadalmi berendezkedésünknek van-e több köze ahhoz, hogy képtelenek vagyunk néhány év után egészséges párkapcsolatban működni. Egy biztos: egyik sem segít rajtunk igazán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15563