KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Rajzolók szerződése

Kránicz Bence


Futaki Attila nemzetközi szinten talán a legsikeresebb magyar képregényrajzoló, a hazai színtéren pedig bizonyosan. Kollégái közül gyakorlatilag egyedüliként számíthat biztos állami forrásokra magyar vonatkozású műveihez, amelyek közül kettő, a Budapest angyala és a 10 – A Puskás erősen ideologikus, antikommunista hőstörténet. Legfrissebb kötete, A kivarrt azonban más jellegű munka. Noha a magyar kulturális intézmények – közelebbről a Futaki köszönetnyilvánításában is nevesített miniszteri biztos, Demeter Szilárd – támogatására ezúttal is szükség volt, a képregény francia–magyar koprodukció, mindkét országban ki is adták. Futaki szerzőtársa, a Matz művésznéven dolgozó Alexis Nolent rutinos képregényíró. Legismertebb munkája a kilencvenes évek végétől hosszabb kihagyásokkal egészen 2013-ig közölt A gyilkos, amelynek sejtelmes, nyomasztó atmoszféráját A kivarrt is megörökölte.

Párizsban járunk, ahol egy emigráns magyar tetoválóművész és egy magyar szülők gyermekeként Franciaországban született taxisofőr megismerkedésével indul a kezdetben sem vidám, idővel pedig még jobban elkomoruló történet. Mint kiderül, a párizsi taxisok módszeresen megfigyelik utasaikat, és összeesküvésre készülnek: „meg akarják dönteni a fennálló rendszert”. Hogy ez a ködös forradalmi vágy mit takar, illetve a „rendszer” emberei közül miért csak gengszterekkel találkozunk, nem tudjuk meg. Matz más információkat is elhallgat, például azt, miért kellett Zoli nevű főhősünknek elmenekülnie Budapestről, vagy azt, hogy a taxisok miért éppen most döntenek úgy, hogy rendszert váltanak (milyen rendszert?). Mintha csak a Harcosok klubja kivonatos verzióját olvasnánk. Futaki nem először kerül abba a helyzetbe, hogy sokkal magasabb színvonalú munkát végez, mint aktuális írótársa. Csakis rajta múlik, hogy Zoli és a taxis László bántóan kidolgozatlan karakterei valamelyest mégis életre kelnek a lapokon, találékony oldalkompozíciói pedig akkor is továbbolvasásra csábítanak, amikor éppen fogalmunk sincs, mit is remélhetünk ettől a lapos és jószerével feszültségmentes thrillertől. Ugyancsak Futaki személyes érdeklődése inspirálta a történet legizgalmasabb részletét, vagyis a tetoválóművészek szubkultúrájáról szóló eszmefuttatásokat. Időről időre visszatérünk egy villogó szemű tigrist és kígyót ábrázoló tetováláshoz, amelynek mindig csak részletei kivehetők. Az az érzésünk, Matz és Futaki képregényéből is csak ízelítőt kaptunk, és a folytatásban aztán majd érthetővé válnak az utalások. Pedig ennyi az egész.

*

Amíg A kivarrt alulírt képregény, addig Korcsmáros Pál művei jellegzetesen túlbeszéltek. Ez azonban éppen nem rajta múlt, hanem a Kádár-rendszerben megjelent magyar képregények túlnyomó részét szövegező Cs. Horváth Tiboron. A korszak fantasztikus tehetségű rajzolói – Sebők, Zórád, Gugi, Fazekas, Endrődi, hogy csak elkezdjük a névsort – közül talán Korcsmáros volt az, aki játékos vonalaival, „karikatúraszerűen realista” figuráinak egyénítésével a legsikeresebben meg tudta őrizni művei könnyedségét a körülményes leírások és egyetlen képpanelbe sűrített monológok ellenére is. Róla és a Korcsmáros család regényes történetéről szól fia, Korcsmáros Péter életrajzi kötete, amely idén már második kiadásban látott napvilágot. Miközben a Mesél a ceruza emléket állít az összetéveszthetetlen stílussal és elképesztő munkabírással megáldott Korcsmáros Pálnak, rengeteg családi anekdotát – köztük megrendítő világháborús történeteket – olvashatunk, és az örökösök tulajdonában lévő képregényoldalakból is gazdag válogatást találunk. Az életrajz helyenként kapkodó és fésületlen, privát közvetlensége olykor zavarba ejtő. Ám ez mit sem számít, olyan erős élményanyag sűrűsödik össze ebben a kötetben. Korcsmáros pályája ugyanis nemcsak képregénytörténeti jelentőségű: rajta keresztül a huszadik századi magyar történelem viszontagságai és a művészek sorslehetőségei is mélyebben, teljesebben megismerhetők.

 

Matz – Futaki Attila: A kivarrt. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Petőfi Kulturális Ügynökség.

Korcsmáros Péter: Mesél a ceruza – Korcsmáros Pál, a képregény mestere. Fekete-fehér és színes, puhafedeles, 304 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15558