KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Catherine, a madárka

Gyöngyösi Lilla


Catherine Called Birdy – brit, 2022. Rendezte: Lena Dunham. Írta: Karen Cushman regényéből Lena Dunham. Kép: Laurie Rose. Zene: Carter Burwell. Szereplők: Bella Ramsey (Catherine), Billie Piper (Lady Aislinn), Andrew Scott (Lord Rollo), Lesley Sharp (Morwenna). Gyártó: Working Title Films / Good Thing Going. Forgalmazó: Amazon. Feliratos. 108 perc.

 

Lena Dunham a provokatív Csajok című sorozatával robbant be a köztudatba, amellyel legalább annyi rajongót szerzett, mint ellenséget. A botrányos kijelentéseiről is ismert feminista alkotó harmadik, régóta dédelgetett nagyjátékfilmje szörnyen is elsülhetett volna, hiszen az 1994-es ifjúsági regény adaptációja a ma divatos anakronisztikus kosztümös alkotások hullámát lovagolja meg (a leghíresebb Bridgerton családtól a félresikerült Meggyőző érvekig). Dunham filmjét azonban szokatlan gyengédség járja át, így a középkori Anglia és a mai értékrend, a diverz casting és az áthangszerelt popszámok találkozása kellemes meglepetés.

A film a kortárs trendtől megszokottnál régebbre nyúlik a történelemben, az első jelenet sarával rá is játszik a sötét középkor sztereotípiáira, de élővé is teszi a korszakot. Az eredeti naplóformát narrációval, játékos feliratokkal és a naplóírás gesztusával menti át, akár a Bridget Jones naplója középkori tiniverziójának is tartható. A vadóc, öntudatos, 14 évesen kiházasításra váró Catherine (a remek Bella Ramsey) sorsán keresztül a korabeli lányok gúzsba kötött életét ismerjük meg, jó humorral és legalább annyi drámával – miközben csínytevéseivel elkerülné a frigyet, testvérei halva születnek. Catherine lázongása mellett a kedvesség, az egymás felé fordulás dominál, így a döccenők és aránytalanságok ellenére könnyű megszeretni a film atmoszféráját. A szokatlan nézőpontból elmesélt történet nemcsak a korszakról alkotott nézeteinket, hanem a mai gondolkodásunkat is megpróbálja befolyásolni, igaz, az üzenet – a nők szabadsághoz és önrendelkezéshez való joga – az arcunkba tolt feminista kinyilatkoztatások nélkül is érthető volna. Ugyanakkor a Catherine, a madárka értő módon szól a kamasz korosztályhoz, rátapint valami igazra, s ha nem is kiemelkedő élmény, de az idősebbek számára is élvezhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15561