KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Sellő és a Napkirály

Kovács Patrik


The King’s Daughter – ausztrál, 2022. Rendezte: Sean McNamara. Írta: Barry Berman és James Schamus. Kép: Conead W. Hall. Zene: Joseph Metcalfe. Szereplők: Pierce Brosnan (XIV. Lajos), Kaya Scodelario (Marie-Josephe), William Hurt (Père La Chaise), Benjamin Walker (Yves), Pablo Schreiber (Dr. Labarthe). Gyártó: Lightstream Pictures Australia / TKD Film Rights / Bliss Media. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 90 perc.

 

Általában rossz ómen, ha egy filmet hosszú időre „a dobozban felejtenek”, mielőtt eljuthatna a mozikba – márpedig a The King’s Daughter esetében éppen ez a helyzet: Sean McNamara mozgóképes tündérmeséje még az előző évtized derekán forgott, ám egy egy sor nem várt nehézség (a stúdió fejesei eleve nem fogadták tárt karokkal a készre vágott darabot, az egyik mellékszereplő, a kínai származású Fan Bingbing pedig parázs adóvitába keveredett saját hazájával) miatt csupán nyolc esztendő múltán került a nagyérdemű elé. A sztori Vonda N. McIntyre 1997-es regénye, a science fiction és a történelmi románc metszéspontjában álló A Hold és a Nap alapján íródott. XIV. Lajos udvarában járunk, s a Napkirály csillaga épp leáldozóban van: háborúskodásával kiürítette a kincstárat, ráadásul ő maga is merénylet áldozatává válik. Jóllehet felépül sebeiből, megszállottan kezdi fürkészni a halhatatlanság titkát. Foglyul ejti a távoli Atlantisz vidékének mesebeli teremtményét, egy varázserejű sellőt, mely – véráldozata révén – segíthetne megszabadulni az uralkodónak a halandóság béklyójától. Mindeközben Versailles-ba érkezik a király balkézről született leánya, Marie-Josephe is, aki nemcsak szikrázó tehetségű komponistaként bűvöli el az udvart, de a sellő felügyeletével megbízott hajóskapitányba is beleszeret, mi több, összebarátkozik a halálra ítélt csodalénnyel.

McNamara szemlátomást megkísérelte feszesebbre szabni az eredeti mű cselekményét, ám a szüzsé egyes szálai  – részben a mérhetetlenül kurta játékidőből fakadóan – olykor teljesen elvékonyodnak (kiváltképp a főhősnő és a kapitány románca), a narratíva nem egyszer megbocsáthatatlan bakugrásokkal halad előre, és akkor még nem is szóltunk a CGI-jal gazdagon kibélelt, már-már videoklipszerűen megkomponált jelenetsorokról vagy a zavarba ejtően modern – sokszor a múlt század alkonyának divatját idéző – kosztümökről. Ezek után csak egyetlen kérdés maradhat nyitva: vajon Pierce Brosnan öreguras sármja és bölcs humora megér egy mozijegyet?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15569