KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/november
GODARD
• Báron György: Kifulladásig Jean-Luc Godard (1930-2022)
• Ádám Péter: Testvérellenfelek Godard és Truffaut
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Palack az özönvízben M Tóth Éva animációs filmjei
• Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” Beszélgetés Köbli Norberttel
• Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” Beszélgetés Grosan Cristinával
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Náci nirvánák A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész
• Árva Márton: Évezredek szemtanúja Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder
• Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon Beszélgetés Tarik Salehhel
• Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán Tarik Saleh: Fiú a mennyből
• Huber Zoltán: Csillaghullás David O. Russell: Amszterdam
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes Michelangelo Frammartino
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet Eltűnt filmek nyomában
• Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÖNYV
• Murai András: Öngyógyító napló Ingmar Bergman: Munkanapló I-II.
• Csantavéri Júlia: Magyarországról Itáliába és vissza Pintér Judit: Mesterek és hazák
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kicsi, de erős Miskolc – CineFest
• Huber Zoltán: Szélesedő spektrumok Toronto
KRITIKA
• Vajda Judit: Szerelmes biciklisták Lukas Dhont: Közel
• Schreiber András: Helycserés támadás François Ozon: Peter von Kant
• Nevelős Zoltán: Éljen a szinkron! Csapó András: Magyar hangja…
• Déri Zsolt: Maestro Giuseppe Tornatore: Ennio Morricone
MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Tölgy – Az erdő szíve
• Benke Attila: Stasi – Állambiztonsági Komisztérium
• Sándor Anna: Kis Winnetou
• Rudas Dóra: Ma már holnap van
• Kovács Patrik: A Sellő és a Napkirály
• Fekete Tamás: Az iker
• Bárány Bence: Mosolyogj
• Varró Attila: Halloween véget ér
• Tüske Zsuzsanna: Beugró a Paradicsomba
• Bonyhecz Vera: Mrs. Harris Párizsba megy
STREAMLINE MOZI
• Kránicz Bence: Útra fel
• Varró Attila: Szöszi
• Gyöngyösi Lilla: Catherine, a madárka
• Orosdy Dániel: Christiane F.
• Csomán Sándor: Diorama
• Huber Zoltán: Éjjeli vérfarkas
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Rajzolók szerződése Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Stasi – Állambiztonsági Komisztérium

Benke Attila


Stasikomödie – német, 2022. Írta és rendezte: Leander Haussmann. Kép: Michal Grabowski. Zene: Malakoff Kowalski. Szereplő: David Kross (Ludger), Jörg Schuttauf (idős Ludger), Antonia Bill (Corinna), Daleila Piasko (Natalie), Margarita Broich (idős Corinna). Gyártó: Constantin Film / UFA Fiction. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 116 perc.

 

A német Leander Haussmann a Napsugár sétány és az NVA után ismét keserédes komédia formájában idézi meg az NDK diktatúráját a Stasiban. Ludger Fuchs a rendszerváltás után befutott íróként és hősként ünnepelt ellenzékiként éli idős éveit, ám egy napon, amikor felesége, Corinna unszolására hazahozza „ellenálló aktáját”, kipottyan belőle egy másik nő, Natalie erotikusan túlfűtött levele. Emiatt Fuchs kínos helyzetbe kerül, visszaemlékszik a nyolcvanas évekre, amikor a címszereplő az állambiztonság tagjaként két világ és két nő szerelme között őrlődött, miközben egy underground csoporthoz akart beépülni.

A Stasiban a humor kétélű fegyver, mivel egyrészt ennek segítségével, néhány igazán remekül sikerült groteszk poén (az a bizonyos cigarettagyújtás az egyik utolsó jelenetben) kíséretében Leander Haussmann eredeti módon képes értekezni a filmekben és sorozatokban egyaránt túlhasznált ügynökkérdésről. Másrészt a komédia olykor a kelleténél nagyobb mértékben lágyítja a téma komolyságát, elbagatellizál karaktereket (az állambiztonság teljhatalmú ura nem is olyan félelmetes bugyuta „Napóleon-imitátornak” öltözve az egyik színpadias kosztümös jelenetben). Fuchs határhelyzete és kiszámítható fordulata miatt érdekes, bár korántsem eredeti figura, kapcsolata a két főhősnővel azonban felületesen kidolgozott, ahogy Natalie, Corinna és a többi karakterek is felszínesek, egydimenziósak még ahhoz képest is, hogy a Stasi vígjáték némi drámával. A film Menzel és Forman cseh groteszkjeit idéző, megkapó és életigenlő hangulata nem kis részben a remek operatőri és vágói munkának, illetve a keserédes gitárszólóknak köszönhetően képes magával ragadni a nézőt, akár az állambiztonság ügynökeként Fuchs, aki beházasodott az „ellenség soraiba”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15567