|
|
|
Streamline moziMontreáli JézusZalán Márk
Jésus de Montreal – kanadai, 1989. Rendezte és írta: Denys Arcand. Kép: Guy Dufaux. Zene: Yves Laferrière. Szereplők: Lothaire Bluteau (Daniel), Catherine Wilkening (Mireille), Rémy Girard (Martin), Robert Lepage (René). Gyártó: Max Film Productions. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 118 perc. Denys Arcand viszonylag későn, közel ötven évesen vált ismertté a nemzetközi filmvilág számára, az azóta eltelt évek során pedig a kortárs kanadai filmművészet megkerülhetetlen figurájává vált. A rendező hatodik nagyjátékfilmjével hazájában és világszerte olyan tekintélyes kritikai elismeréseket vívott ki, hogy művét napjainkig minden idők tíz legjobb kanadai filmje között tartják számon. Arcand már e korai alkotásában felsorakoztatja rendezői stílusának valamennyi ismertetőjegyét: visszafogott szatirikus hangnem, kíméletlen társadalomkritika, jelen film esetében pedig görbe tükör a média, de még inkább az egyház irányába. A montreáli katolikus közösség egyik papja felkéri az ismeretlen fiatal színészt, Danielt, hogy modernizálja némiképp a templomukban évtizedek óta megtartott és már elavultnak számító passiójátékot. A fiú szabálytalan és radikális színdarabja, mely a Jézus életéről szóló legfrissebb, már-már blaszfémikus tudományos állításokat is beemeli, a közönség köreiben ugyan szép sikereket arat, az egyháznál viszont kicsapja a biztosítékot, akik azonnal a hagyományos előadáshoz való visszatérést követelik. Arcand témaválasztása inkább sajátos nézőpontja (több ponton von párhuzamot Daniel és Jézus életének eseményei között), semmint eredetisége miatt figyelemre méltó, hiszen a művészetek kommercializálódását, a színészek médiában történő érvényesülésének kizárólagosságát, a formabontó ötletek merev társadalmi elutasítását számos teoretikus, irodalmi mű és film megfogalmazta már. Ironikus módon éppen Arcand formanyelvi stílusa az, ami nélkülöz mindenféle rendhagyó megoldást: konzervatív arculat, olykor indokolatlanul lassú cselekményvezetés, és működőképes, ám korántsem kiemelkedő színészi alakítások. Szatirikus hangvétele nem elég erős, médiakritikája pedig halovány. A Montreáli Jézus ezért egyes pillanataiban ugyan kifejezetten kacagtató, ám összességében nem igazán kiemelkedő alkotás. Zalán Márk
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
