KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
   2021/december
MAGYAR MŰHELY
• Orosz István: Szindbád, bon voyage! A rajzfilmes Gyulai Líviuszról
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Pápai Zsolt: Befejezett jelen idő A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió, 2000–2010
• Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba Örök varázs – Tóth János kinematográfus
• Kelecsényi László: Filmregény Magyar filmek, 1896-2021
PREMIER PLÁN
• Barabás Klára: „Az én politikám a zene” Beszélgetés Tony Gatliffal
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
VÁROSFILMEK
• Jordi Leila: In Limbo generáció Kínai városfilmek
• Varró Attila: A nyüzsgés és a lárma Swinging London
• Pethő Réka: Szavakról, képekben A Francia Kiadás
• Kovács Kata: Poszter Párizs Könyvesbolt Párizsban
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Le Corbusier rémálma Dean Motter: Mister X
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Sensei Sonny Chiba (1939-2021)
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Gazdag szövet Todd Haynes: The Velvet Underground
TELEVÍZÓ
• Navarrai Mészáros Márton: „Egy precíz pali” Beszélgetés Radó Gyulával
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: A perverzeknek nincsen gyógyír Bologna: Il Cinema Ritrovato
• Huber Zoltán: Lábadozások kora Toronto
• Teszár Dávid: Gengszterfilmes kánaán Koreai Filmfesztivál 2021
KRITIKA
• Fekete Tamás: Mártírok útja Pablo Larraín: Spencer / Benedict Andrews: Seberg
• Bakos Gábor: A rettenet öröksége Evolúció
• Gelencsér Gábor: A szószék esztétikája Magyar Passió
• Barotányi Zoltán: Kint is, bent is Keith English: Elk*rtuk
• Roboz Gábor: Csendes forradalom Bergendy Péter: Post Mortem
MOZI
• Sándor Anna: Sabaya
• Forgács Nóra Kinga: A boldogság íze
• Teszár Dávid: A Goya gyilkosságok
• Pazár Sarolta: Hajtóvadászat
• Vajda Judit: Én vagyok a te embered
• Varró Attila: Rifkin fesztiválja
• Kovács Gellért: Rejtély a Riviérán
• Alföldi Nóra: Túl jó srác a pasim
• Lovas Anna: Örökkévalók
• Herczeg Zsófia: Szellemirtók – Az örökség
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Almák
• Benke Attila: A lengyel Hüakintosz
• Bárány Bence: Finch
• Varró Attila: A Vadnyugat törvényei szerint
• Lichter Péter: Snow Hollow farkasa
• Bonyhecz Vera: Kóristalányok
• Vajda Judit: Szegény tehén
• Zalán Márk: Montreáli Jézus
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Kalandor tendenciák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Finch

Bárány Bence


Finch – amerikai, 2021. Rendezte: Miguel Sapochnik. írta: Craig Luck és Ivor Powell. Kép: Jo Willems. Zene: Gustavo Santaollala. Szereplők: Tom Hanks (Finch), Caled Landry Jones (Jeff), Seamus (Goodyear). Gyártó: Amblin Entertainment / Walden Media. Forgalmazó: Apple+ TV. Feliratos. 114 perc.

 

A nem túl távoli jövőben egy napkitörés annyira szétroncsolja a Föld ózonrétegét, hogy bolygónk felszíne élhetetlenné válik. A túlélők egyike, a robotmérnök Finch Weinberg egykori munkahelye föld alatti bázisában talál menedéket magának és kutyájának, Goodyearnek, ám egy közelgő szupervihar a bunkerszerű lakhely elhagyására kényszeríti a férfit és hűséges társát. Mielőtt azonban a sugárzások miatt megromlott egészségű Finch útnak indulna kutyájával egy új otthon keresésének reményében, még megépít egy mesterséges intelligenciával felszerelt, humanoid robotot, hogy legyen, aki gondját viseli Goodyearnek, ha ő már nem lesz.

Miguel Sapochnik posztapokaliptikus sci-fi road movie-ja elsőre egy határidő-logika mentén szerveződő kalandfilm benyomását kelti, a játékidő felére viszont nyilvánvalóvá válik, hogy a rendező sokkal inkább egy intim, három szereplővel operáló drámát akar elmesélni, amely – többek között – a bizalom, a gondoskodás és az elmúlás kérdéseit járja körül. Bár a Finch a felmerülő témák egyikéről sem képes újat mondani – még ökokritikai szinten sem, hiszen hiába a világvégét előidéző napkitörés, a címszereplő váltig állítja, hogy maga az emberiség a felelős, amiért a Föld erre a sorsra jutott –, a film ettől függetlenül őszintén, adott esetben kellő humorral átitatva beszél a karaktereket foglalkoztató dilemmákról.

Nehéz meghatározni, hogy kik képezik a Finch célközönségét: egyes sci-fi rajongók vélhetően ráncolni fogják a homlokukat, amiért Sapochnik egyfajta díszletként használja a műfaj elemeit ennek a drámai történetnek – az önmagát Jeffnek nevező robot szemszögéből nézve felnövéstörténetnek – az elbeszéléséhez, családi filmnek pedig olykor túlságosan komor ez az egyébként vitathatatlanul szívmelengető alkotás. Napjaink akcióorientált látványfilmjeivel szemben a Finch-et éppen jó értelemben véve földhözragadt stílusa, valamint átélhető karakterei teszik mégis érdekfeszítővé, ezzel együtt pedig az idei év egyik legkellemesebb meglepetésévé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15174