KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
   2021/december
MAGYAR MŰHELY
• Orosz István: Szindbád, bon voyage! A rajzfilmes Gyulai Líviuszról
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Pápai Zsolt: Befejezett jelen idő A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió, 2000–2010
• Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba Örök varázs – Tóth János kinematográfus
• Kelecsényi László: Filmregény Magyar filmek, 1896-2021
PREMIER PLÁN
• Barabás Klára: „Az én politikám a zene” Beszélgetés Tony Gatliffal
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
VÁROSFILMEK
• Jordi Leila: In Limbo generáció Kínai városfilmek
• Varró Attila: A nyüzsgés és a lárma Swinging London
• Pethő Réka: Szavakról, képekben A Francia Kiadás
• Kovács Kata: Poszter Párizs Könyvesbolt Párizsban
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Le Corbusier rémálma Dean Motter: Mister X
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Sensei Sonny Chiba (1939-2021)
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Gazdag szövet Todd Haynes: The Velvet Underground
TELEVÍZÓ
• Navarrai Mészáros Márton: „Egy precíz pali” Beszélgetés Radó Gyulával
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: A perverzeknek nincsen gyógyír Bologna: Il Cinema Ritrovato
• Huber Zoltán: Lábadozások kora Toronto
• Teszár Dávid: Gengszterfilmes kánaán Koreai Filmfesztivál 2021
KRITIKA
• Fekete Tamás: Mártírok útja Pablo Larraín: Spencer / Benedict Andrews: Seberg
• Bakos Gábor: A rettenet öröksége Evolúció
• Gelencsér Gábor: A szószék esztétikája Magyar Passió
• Barotányi Zoltán: Kint is, bent is Keith English: Elk*rtuk
• Roboz Gábor: Csendes forradalom Bergendy Péter: Post Mortem
MOZI
• Sándor Anna: Sabaya
• Forgács Nóra Kinga: A boldogság íze
• Teszár Dávid: A Goya gyilkosságok
• Pazár Sarolta: Hajtóvadászat
• Vajda Judit: Én vagyok a te embered
• Varró Attila: Rifkin fesztiválja
• Kovács Gellért: Rejtély a Riviérán
• Alföldi Nóra: Túl jó srác a pasim
• Lovas Anna: Örökkévalók
• Herczeg Zsófia: Szellemirtók – Az örökség
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Almák
• Benke Attila: A lengyel Hüakintosz
• Bárány Bence: Finch
• Varró Attila: A Vadnyugat törvényei szerint
• Lichter Péter: Snow Hollow farkasa
• Bonyhecz Vera: Kóristalányok
• Vajda Judit: Szegény tehén
• Zalán Márk: Montreáli Jézus
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Kalandor tendenciák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rifkin fesztiválja

Varró Attila


Rifkin’s Festival – amerikai, 2020. Rendezte és írta: Woody Allen. Kép: Vittorio Storaro. Szereplők: Wallace Shawn (Rifkin), Gina Gershon (Sue), Elena Anaya (Jo), Louis Garrel (Philippe), Sergi López (Paco). Gyártó: Orange / Wildside / Gravier Productions. Forgalmazó: Cinetel Kft. Feliratos. 88 perc.

 

Tekintve, hogy egy filmfesztivál az alkotók többségének frusztrációkkal járó kudarcélmény, nem csoda, hogy a híres mustrákon játszódó játékfilmek többnyire keserű – vagy akár kegyetlen – szatírák, amelyekben elveszett író/rendező hősök bolyonganak a filmművészet húspiacán – legyen szó az An Almost Perfect Affair revizionista románcáról, a Last Horror Film bizarr rémkomédiájáról vagy a Long Shot vitriolos mockumentary-járól. Mint ahogy az sem meglepő, hogy a rohamos gyorsasággal táborát vesztő Woody Allen is egy fesztiválvárosban talált rá 21. századi városfilmjeinek idei állomására – ám a Csillagporos emlékek nyomasztó 8 és fél-purgatóriumában szereplő retrospektív program jersey-i hoteljével ellentétben a napfényes, családias hangulatú San Sebastian egyfajta édenkertként jelenik meg, ahol az íróhős immár nem galaxis-szerte ünnepelt alkotósztár, inkább egy szakmai és szerelmi téren egyaránt partvonalra szorult, két lábon járó gyomorgörcs.

A Rifkin fesztiválja a Csillagporos emlékek késői párdarabjaként nézve nemcsak szomorú tanúbizonysága egy alkotói széthullásnak, de egyben édesbús vallomás is róla: a csodás fesztivál pár hete alatt Mort Rifkin, a zsémbes hipochonder egyszerre veszíti el filmmarketinges feleségét (lásd nagyközönség) az ügyfélből szeretővé előlépő üresfejű művésztitán jóvoltából (lásd fiatal rendezők) és vall kudarcot egy hamvába holt udvarlásban a csinos szívspecialistánál (lásd önkifejezés), aki képtelen szabadulni abúzív, ám nagytehetségű festőférjétől (lásd magas művészet). Így aztán könnyebb megbocsátani a szokásos Allen-közhelyeket és visszatérő szerzői poénokat – a magánéleti gondokhoz igazított filmklasszikus-paródiák többnyire kifejezetten bájosak –, az üres szappanopera-cselekményt és a kesztyűsbáb-karaktereikben ágáló színészek túlkapásait (Shawn így is az utóbbi évtized legjobb Allen-avatárja): a trónfosztott Mester egy híján ötvenedik művét belengi a szívszorító alkotói fel- és beismerés, hogy már csak egy módon készíthet fesztiválfilmet – a témájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15168