KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
   2021/december
MAGYAR MŰHELY
• Orosz István: Szindbád, bon voyage! A rajzfilmes Gyulai Líviuszról
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Pápai Zsolt: Befejezett jelen idő A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió, 2000–2010
• Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba Örök varázs – Tóth János kinematográfus
• Kelecsényi László: Filmregény Magyar filmek, 1896-2021
PREMIER PLÁN
• Barabás Klára: „Az én politikám a zene” Beszélgetés Tony Gatliffal
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
• Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek Claudia Llosa
VÁROSFILMEK
• Jordi Leila: In Limbo generáció Kínai városfilmek
• Varró Attila: A nyüzsgés és a lárma Swinging London
• Pethő Réka: Szavakról, képekben A Francia Kiadás
• Kovács Kata: Poszter Párizs Könyvesbolt Párizsban
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Le Corbusier rémálma Dean Motter: Mister X
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Sensei Sonny Chiba (1939-2021)
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Gazdag szövet Todd Haynes: The Velvet Underground
TELEVÍZÓ
• Navarrai Mészáros Márton: „Egy precíz pali” Beszélgetés Radó Gyulával
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: A perverzeknek nincsen gyógyír Bologna: Il Cinema Ritrovato
• Huber Zoltán: Lábadozások kora Toronto
• Teszár Dávid: Gengszterfilmes kánaán Koreai Filmfesztivál 2021
KRITIKA
• Fekete Tamás: Mártírok útja Pablo Larraín: Spencer / Benedict Andrews: Seberg
• Bakos Gábor: A rettenet öröksége Evolúció
• Gelencsér Gábor: A szószék esztétikája Magyar Passió
• Barotányi Zoltán: Kint is, bent is Keith English: Elk*rtuk
• Roboz Gábor: Csendes forradalom Bergendy Péter: Post Mortem
MOZI
• Sándor Anna: Sabaya
• Forgács Nóra Kinga: A boldogság íze
• Teszár Dávid: A Goya gyilkosságok
• Pazár Sarolta: Hajtóvadászat
• Vajda Judit: Én vagyok a te embered
• Varró Attila: Rifkin fesztiválja
• Kovács Gellért: Rejtély a Riviérán
• Alföldi Nóra: Túl jó srác a pasim
• Lovas Anna: Örökkévalók
• Herczeg Zsófia: Szellemirtók – Az örökség
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Almák
• Benke Attila: A lengyel Hüakintosz
• Bárány Bence: Finch
• Varró Attila: A Vadnyugat törvényei szerint
• Lichter Péter: Snow Hollow farkasa
• Bonyhecz Vera: Kóristalányok
• Vajda Judit: Szegény tehén
• Zalán Márk: Montreáli Jézus
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Kalandor tendenciák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Almák

Baski Sándor


Mila – görög, 2020. Rendezte: Christos Nikou. Írta: Stavros Raptis és Christos Nikou. Kép: Bartosz Swiniarski. Szereplők: Aris Servetalis (Aris), Sofia Georgovassili (Anna), Argyris Bakirtzis, Anna Kalaitzidou. Gyártó: Boo Productions / Lava Film. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 91 perc.

 

Az új görög rendezőgeneráció tagjai már nagyon unhatják, hogy lépten-nyomon Yorgos Lanthimoshoz, a „greek weird wave” atyjához hasonlítják őket, de Christos Nikou esetében megkerülhetetlenek a párhuzamok. Nemcsak azért, mert karrierjét rendezőasszisztensként és script supervisorként a Lanthimos-féle Kutyafognál kezdte, hanem mert debütáló filmjének alapötlete akár az Oscar-jelölt honfitárs fejéből is kipattanhatott volna. Az Alpok vagy A homár főszereplőihez hasonlóan az Almák amnéziától szenvedő szerencsétleneinek is a hétköznapi társas interakciókat kell újrajátszaniuk kontrollált környezetben.

A még jóval a pandémia előtt megfogant alapszituáció szerencsés módon reflektál a jelen járványhelyzetre, a történet szerint ugyanis egy rejtélyes betegség söpör végig a világon, aminek következtében egyre többen veszítik el az emlékezetüket, köztük a középkorú főhős is. Aris bekerül az Új Identitás-programba, amely a betegségen átesettek amnéziáját ugyan nem tudja orvosolni, de segít visszailleszkedniük a társadalomba. A résztvevőknek különféle élményszerző feladatokat kell elvégezniük és dokumentálniuk, a biciklizéstől kezdve a mozilátogatáson át az alkalmi szexig.

Lanthimos rendezésében Aris szociális helyzetgyakorlatai alighanem felkavaróan bizarr és kínos epizódok lennének, Nikou azonban inkább a Kaurismäki-féle fanyar, de empatikus humor híve. A férfi identitáskeresése sokféleképpen dekódolható, lehet a modern ember elidegenedettségének látlelete, a személyes gyászfeldolgozás egy formája, de még a közösségi médiában épített hamis önképünk és a valós vágyaink közti kontraszt érzékletes illusztrációjaként is nézhető. A főhős homályban hagyott múltja, szótlansága és passzivitása ugyanakkor az érzelmi azonosulást is megnehezíti, így az Almák csak mérsékelten izgalmas produkció – parabolaként jobban működik, mint zsigeri élményként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15172