PapírmoziPAPÍRMOZIBayer Antal
Batman visszatért (már megint)
Pár hónappal ezelőttig
azt hittük, ezúttal még hosszabb ideig kell nélkülöznünk a Denevérember magyar
nyelvű kalandjait, hiszen a legutóbbi kötetek (Hush szíve, illetve a Supermannel közös Abszolút hatalom) 2011-es megjelenése óta a jogtulajdonos DC Comics
jelentősen megnehezítette a kiadás feltételeit. Aztán egyszer csak jött az
örömhír: májustól ismét lesz Batman, ráadásul újságos terjesztésben.
A bravúr a „konkurens”
Marvel-szuperhősök kalandjait is megjelentető Kingpinnek köszönhető. A kéthavi
lap koncepciója nagyjából megegyezik a 2001 végén megszűnt Superman és Batmanével, amennyiben az éppen aktuális Batman-kaland
mellett egy másik történet is fut folytatásokban, méghozzá elsőként az egy
kötet erejéig már megismert Ragadozók
(Birds of Prey).
De beszéljünk inkább
arról, hogy hol veszi fel a fonalat az új magyar nyelvű Batman. Nos, időben ezúttal
nem is történt nagy ugrás, hiszen az első sztori eredeti megjelenése valamivel
meg is előzi a Hush szívét – csakhogy
az író személye garanciát jelentett arra, hogy most valami egészen más
következzen.
Grant Morrison első
Batman-történetei (a nálunk is megjelent Arkham
Elmegyógyintézet és a Gothic) még
abban a korban születtek, amikor a „brit invázió” egyik fenegyerekeként
nyilvántartott íróra csak elvétve bíztak fősodorbeli címeket, hiszen a Doom Patrol flúgossága igazolta, hogy
nincs az az egyszerű koncept, amit ne tudna ezer irányba ráncigálva a feje
tetejére állítani. Jó tizenöt évvel később azonban már megváltozott a helyzet.
A szuperhősös képregények olvasóközönsége átlagosan jó tíz évet öregedett, érettebbé,
bár egyben zártabbá is vált, és az X-Mennel,
majd az All-Star Supermannel Morrison
bizonyíthatta, hogy bár a fantáziája nem kopott meg, képes fegyelmezetten
tartani magát a főbb szerkesztői elvárásokhoz.
Ahogy az tulajdonképpen
várható is volt tőle, az első új Batman-történetfolyamban bombát robbantott:
kiderül, hogy Bruce Wayne-nek van egy fia, aki már nem is olyan kicsi, és akit
az anyja kőkemény testi-lelki kiképzésnek vetett alá. Damian Wayne karaktere
igen hamar meg is osztotta a Batman-rajongókat. Sokan üdvözölték a remek
újítást, legalább ugyanannyian viszont a pokol fenekére kívánták a
(szándékosan) idegesítőnek megírt kölyköt. Ezt a történetet olvashatják hát
mostantól magyarul is – és bár a történéseket angol nyelven követők már azt is
tudják, hogy mi lett Morrison hosszú, több éven át szőtt ciklusának a vége, a
magunk részéről csak üdvözölni tudjuk a választást.
Batman. Színes, irkafűzött, 48
oldal, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Kingpin.
EpicLine: félévi bizonyítvány
Magyarország egyetlen,
kizárólag új magyar képregényeket tartalmazó havilapja jogosan büszke eddigi
teljesítményére, hiszen már most rekordernek számít hét, illetve mire ezek a
sorok megjelennek, nyolc hónapos élettartalmával. Mi több, már bővülési
tervekről is szó esik, így hát úgy tűnik, lehet örülni, az EpicLine gyökeret
vert. Ez már önmagában is teljesítmény a szűkös körülmények között, de azért érdemes
egy kicsit mélyebben is elemezni.
A tények röviden: a hét
számban öt sorozat indult el, ezek közül a Busók
hat, a Fekete Holló három, a Szekerce és Szemerce és a Gor láncai két-két, a Vadregény pedig egy alkalommal
szerepelt.
A legfőbb pozitívum,
hogy a lap meg tudott maradni az újságos terjesztésben, ami nyilván azt
jelenti, hogy megtalálta a fennmaradásához elégséges olvasóbázist (pontos
számot nem tudunk, de ezer alatt van). Szintén plusz pont, hogy változatlanul megjelenési
lehetőséghez juttat fiatal alkotókat. Nem lebecsülendő, hogy tartja magát az
eredeti elképzeléshez, a történetek rotálásával biztosítva, hogy minden időben
elkészüljön.
Kevésbé biztató, hogy
továbbra is csak a nagyobb újságosoknál kapható a lap, ami gátat szab a példányszám
növelésének, így félő, hogy nem fog tudni kitörni egy szűkebb körből. Kevéssé
látszik teljesülni az a meghirdetett cél is, hogy a fiatalabb közönséget
szólítsa meg: a Gor láncait
tartalmazó lapszámokat eleve korhatáros karikával látta el a szerkesztőség. A
rotációból következően az egyes történetek két-három havonta folytatódnak,
márpedig a kisebbek a legkevésbé türelmesek, nagyon nem jó, hogy ilyen hosszú
időt kell várniuk két epizód között, nem tud kialakulni a hosszú távú sikerhez
elengedhetetlen kötődés.
A kezdeti osztatlanul
lelkes támogatás és bizalomszavazás után egyre inkább érzékelik a gondokat a
szakkritikusok is. Többen is szóvá tették, hogy jobb lenne gyorsabban pergetni
az eseményeket, valamint pontosabban meghatározni a célközönséget. A szerkesztőség
egyelőre köszöni szépen a jó tanácsokat, de kitart a saját elképzelése mellett.
Ez szíve joga, és a legjobbakat kívánjuk nekik. Reméljük, idővel lesz rá okunk,
hogy aggodalmaink csökkenjenek.
EpicLine. Színes, irkafűzött, 32
oldal, megjelenik havonta. Kiadó Tálosi András/5 Panels.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 156 átlag: 5.14 |
 |
|
