KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/március
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
• Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
• Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
• Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
• Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
• Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
• Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
• Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
• Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
• Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
• Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
• Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
• Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
• Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
• Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
• Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
• Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
• Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
• Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
• Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
• Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
• Kolozsi László: Elveszett illúziók
• Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
• Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
• Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
• Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
• Csomán Sándor: Menekülj!
• Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
• Kovács Patrik: A gép
• Huber Zoltán: Eltűnt
• Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
• Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
• Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
• Buzsik Krisztina: Valaki figyel
• Teszár Dávid: JUNG_E
• Gelencsér Gábor: Muriel
• Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Asterix és Obelix: A Középső Birodalom

Fekete Tamás

Asterix et Obelix: l’Empire du Milieu – francia, 2023. Rendezte: Guillaume Canet. Írta: Philippe Mechelen és Julien Hervé. Kép: André Chemetoff. Zene: Matthieu Chedid. Szereplők: Guillaume Canet (Asterix), Gilles Lellouce (Obelix), Vincent Cassel (Caesar), Marion Cotillard (Kleopátra), Leanna Chea (Tat Han). Gyártó: Pathé Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 111 perc.

Több mint tíz év telt el, mióta a francia tömegkultúra egyik legnépszerűbb alakja, Asterix utoljára jelent meg hús-vér karakterként a vásznon igaz, a Britanniába tett kiruccanás óta már két animációs film is elkészült. Most pedig nem csupán a rendezőt cserélték le újból (a főszerepet alakító Guillaume Canet-ra), hanem a társát, Obelixet alakító Depardieu-t is, Gilles Lellouche-ra. Senkit ne tévesszen meg a film elején kinyíló keményborítós képregény: a forgatókönyv alapjául nem egy korábbi kötet szolgált. Pedig alapanyag lenne bőven, Uderzo 2011-es visszavonulása után már öt újabb könyv is megjelent, ezzel pedig 39-re emelkedett az önálló füzetek száma. Julien Hervé és Philippe Mechelen forgatókönyve a jól bejáratott alapötletre épül: a két gall hőst felkeresi egy messziről érkezett idegen, hogy a segítségükkel billentse helyre a megbomlott rendet. Az illető ezúttal Kínából vetődött erre, a feladat pedig a jogos uralkodó hatalmának helyreállítása lenne.

A filmből mindaz hiányzik, ami René Goscinny és Albert Uderzo képregényeit annyira népszerűvé tette generációkon át: az eltúlzott, a közhelyeket felnagyító, mégsem bántó nemzettipológiából alig jelenik meg valami (persze kérdés, ez vajon mennyire számítana 2023-ban megengedhetőnek), a humornak szinte nyomát sem találni, a történet kapcsán pedig a film egy pontján maga a narrátor kérdőjelezi meg, vajon mindez érdekel-e egyáltalán valakit. Érdekes ugyanakkor, Canet mennyire előtérbe helyezi szereplőinek érzelmi életét; a két főszereplő barátságára kemény próbatétel vár (éppenséggel egy nő miatt), és Julius Caesart is szinte jobban aggasztja Kleopátra meghódítása, mint a távol-keleti császárságé. A Vincent Cassel alakításában elővezetett figurához fűződik amúgy a film meglehetősen kevés, igazán szellemes pillanata is, az általa játszott, szerelemért epedező uralkodó pont gyarlósága miatt válik valóban karikaturisztikus figurává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15825