KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/március
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
• Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
• Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
• Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
• Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
• Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
• Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
• Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
• Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
• Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
• Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
• Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
• Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
• Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
• Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
• Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
• Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
• Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
• Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
• Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
• Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
• Kolozsi László: Elveszett illúziók
• Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
• Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
• Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
• Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
• Csomán Sándor: Menekülj!
• Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
• Kovács Patrik: A gép
• Huber Zoltán: Eltűnt
• Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
• Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
• Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
• Buzsik Krisztina: Valaki figyel
• Teszár Dávid: JUNG_E
• Gelencsér Gábor: Muriel
• Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Muriel

Gelencsér Gábor

Muriel – francia, 1963. Rendezte: Alain Resnais. Írta: Jean Cayrol. Kép: Sacha Vierny. Zene: Hans Werner Henze. Szereplők: Delphine Seyrig (Hélène), Jean-Pierre Kérien (Alphonse), Jean-Baptiste Thiérrée (Bernard), Nita Klein (Françoise). Gyártó: Argos Films. Forgalmazó: HBO Max. Feliratos. 115 perc.

Alain Resnais harmadik játékfilmje szervesen illeszkedik az életműbe, méghozzá formai és tematikus szempontból egyaránt. A forma modernista megújítása tekintetében az időrend felbontása, a folyamatosság elvének tagadása a meghatározó. A Szerelmem, Hiroshima (1959) még hagyományos flashbacket alkalmaz, a Tavaly Marienbadban (1961) már elbizonytalanítja jelen és múlt, képzelet és valóság határait, míg a Muriel (1963) hagyományosabb elbeszélésmódját szeriális montázsszekvenciák tördelik szét. Tematikusan még nagyobb ívű vonulatba illeszkedik a Muriel, hiszen ebben is traumafeldolgozásról van szó. A rendező korai dokumentumfilmje, a Sötétség és köd (1956) a haláltáborok botrányával, a Hiroshima a második világháborúval szembesít. A Marienbad esetében absztrahálódik a traumafeldolgozás, hogy aztán a Murielben ismét igen konkrét, ráadásul aktuális jelleget öltsön: míg az idősebb karakterek ezúttal is a világháború emlékével viaskodnak, a fiatal főhőst az algériai háború kísérti.

A Muriel a mai néző számára egyszerre tűnhet filmtörténeti klasszikusnak és eleven filmélménynek. A témája, sajnos, aktuális maradt: a háború traumája, kinek így, kinek úgy, ma is velünk van. A traumafeldolgozás tudatfilmes megoldása, a narratív folytonosságot megakasztó gyorsmontázs a megnövekedett snittszámú filmeken edződött néző számára is meglepő, újító szellemű formamegoldásként hat, ahogy a szereplők emlékének, a történet valóságának elbizonytalanítása is rokonítható a kortárs elmejátékfilmekkel. Még nagyobb karriert futott be az archívhasználat, amelyre szintén előre mutat a film, amikor az amatőrfilmezéssel is foglalkozó fiatal főhős az algériai háborúval kapcsolatos tekercseket vetít, percekre felfüggesztve a fiktív történet elbeszélését. S érdemes újranézni a filmet olyan, ugyancsak az idő rétegzettségére utaló finom motívumok miatt, mint a főhősnő antik bútorokkal zsúfolt modern lakása, vagy a történet helyszíne, Boulogne, ahol a környezet, az épületek fejezik ki az összetorlódó idő nyomasztó élményét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/03 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15700