|
Év
2023/március
|
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
Kolozsi László: Elveszett illúziók
Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
Csomán Sándor: Menekülj!
Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
Kovács Patrik: A gép
Huber Zoltán: Eltűnt
Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
Buzsik Krisztina: Valaki figyel
Teszár Dávid: JUNG_E
Gelencsér Gábor: Muriel
Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi
|
|
|
|
|
|
|
Streamline MoziKi vagy a mennyekbenPazár Sarolta
Du som er i himlen – dán, 2021. Rendezte: Tea Lindeburg. Írta: Marie Bregengahl regényéből Tea Lindeburg. Kép: Marcel Zyskind. Zene: Kristian Leth. Szereplők: Flora Ofelia Hofmann Lindahl (Lise), Ida Caecille Rasmussen (Anna), Palma Lindeburg Leth (Elsbet), Anna-Olivia Oster Coakley (Helga). Gyártó: Motor / FilmFyn. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 86 perc. Egyetlen nap alatt végérvényesen megváltozik
a tizenkétéves Lise élete. Izgatottan ébred, nézegeti magát a tükörben és
becsomagolja bőröndjét, repesve várja, hogy világot lásson, öt testvérét és
szülei tanyáját hátrahagyva, a családból egyedüliként iskolába járjon. A cserfes
szőke lány most még telve van a közelgő szabadság örömével, kíváncsisággal és
vágyakkal, amelyek majd másnap reggelre örökre szertefoszlanak. Egyelőre
mezítláb futkározik húgaival, kedélyesen beszélget a napszámosok reggelijét
készítő, állapotos anyjával, az istállóban incselkedik a lovászlegénnyel. Nem
tulajdonít jelentőséget baljós álmának, amelyben az aratásra váró búzakalászok
között sétálgatva vércseppek hullanak rá a fölötte gomolygó viharfelhőből. Pedig
itt az asszonyok az álmokban és a babonákban hisznek, így amikor Lise anyjának
vajúdása elhúzódik és szörnyű kínok közepette sem képes megszülni gyermekét,
akkor sem hívnak orvost, amivel Lise jövőjét is megpecsételik.
Tea Lindeburg játékfilmes
debütálásként Marie Bregendahl 1912-ben megjelent, A haldoklás éjszakája
című könyvét adaptálta. A 19. század végén játszódó regény női szemszögből mutatja
be a dán vidéki élet nehézségeit, egy olyan feudális rendszer kritikáját
fogalmazza meg, amiben a nőket csak termékenységük határozza meg és isten
akaratának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a tudománynak. A túl korai
felnőtté válás történetét a főszereplő, Flora Hoffman Lindahl kislányos és nőies
között lebegő mozdulatai és Marcel Zyskind, operatőr 16mm-es filmre forgatott
képei emelik költőivé. A meggyőző alakítások és a Tarkovszkij-filmek képi
világát idéző beállítások ellenére a forgatókönyv feszítő csúcsjelenetei között
tátongó nyiladékokat a rendező nem tudta betölteni. Lindeburg érdeme abban áll,
ahogyan a szorongató félelmet és a közelgő tragédia előszelét akár egy nyári
fuvallatot, olyan finoman fújja nézője arcába.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|