KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/március
KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
• Géczi Zoltán: Oscar-protokoll Hollywoodi kvótarendszer
• Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras Filmtörténeti listák és kánonok
TEST ÉS LÉLEK
• Rudas Dóra: Mögöttünk az élet Gyászfeldolgozás és a kamaszok
• Varró Attila: Szőröstül-bőröstül Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino
• Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból Thi Bui: The Best We Could Do
MAGYAR MŰHELY
• Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával
• Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” Beszélgetés Szikora Jánossal
• Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje Beszélgetés Gauder Áronnal
• Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” Rák József (1941– 2022)
• Kelecsényi László: Vitézy, a vagány Medgyessy Éva: Kamerapárbaj
OLASZ PANTHEON
• Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! Gina Lollobrigida (1927-2023)
KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
• Benke Attila: Túl későn ébredő hősök Új raj: Paul Negoescu
• Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve Jerzy Skolimowski: Iá
• Szíjártó Imre: A legjobbak Lengyel életrajzi filmek
• Pataki Éva: Sápadt fényben Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig A Kádár-korszak tévésorozatai 1.
• Szabó G. Ádám: Szent kurva Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek Sundance
• Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak BIDF - Budapest
KRITIKA
• Pethő Réka: Csak egy kis törődés Colm Bairéad: A csendes lány
• Vajda Judit: A legderűsebb tragédia Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár
MOZI
• Varró Attila: Kopogás a kunyhóban
• Kolozsi László: Elveszett illúziók
• Gyöngyösi Lilla: Tánc az élet
• Kovács Gellért: Magic Mike utolsó tánca
• Alföldi Nóra: Egy röpke románc naplója
• Navarrai Mészáros Márton: Hirtelen 70
• Csomán Sándor: Menekülj!
• Fekete Tamás: Asterix és Obelix: A Középső Birodalom
• Kovács Patrik: A gép
• Huber Zoltán: Eltűnt
• Déri Zsolt: Billie Eilish: Live At The O2
• Kovács Kata: Az almafa virága
STREAMLINE MOZI
• Pauló-Varga Ákos: Minden, ami lélegzik
• Pazár Sarolta: Ki vagy a mennyekben
• Buzsik Krisztina: Valaki figyel
• Teszár Dávid: JUNG_E
• Gelencsér Gábor: Muriel
• Benke Attila: Néma csend
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ötvenesévek-képregények Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Ki vagy a mennyekben

Pazár Sarolta

Du som er i himlen – dán, 2021. Rendezte: Tea Lindeburg. Írta: Marie Bregengahl regényéből Tea Lindeburg. Kép: Marcel Zyskind. Zene: Kristian Leth. Szereplők: Flora Ofelia Hofmann Lindahl (Lise), Ida Caecille Rasmussen (Anna), Palma Lindeburg Leth (Elsbet), Anna-Olivia Oster Coakley (Helga). Gyártó: Motor / FilmFyn. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 86 perc.

Egyetlen nap alatt végérvényesen megváltozik a tizenkétéves Lise élete. Izgatottan ébred, nézegeti magát a tükörben és becsomagolja bőröndjét, repesve várja, hogy világot lásson, öt testvérét és szülei tanyáját hátrahagyva, a családból egyedüliként iskolába járjon. A cserfes szőke lány most még telve van a közelgő szabadság örömével, kíváncsisággal és vágyakkal, amelyek majd másnap reggelre örökre szertefoszlanak. Egyelőre mezítláb futkározik húgaival, kedélyesen beszélget a napszámosok reggelijét készítő, állapotos anyjával, az istállóban incselkedik a lovászlegénnyel. Nem tulajdonít jelentőséget baljós álmának, amelyben az aratásra váró búzakalászok között sétálgatva vércseppek hullanak rá a fölötte gomolygó viharfelhőből. Pedig itt az asszonyok az álmokban és a babonákban hisznek, így amikor Lise anyjának vajúdása elhúzódik és szörnyű kínok közepette sem képes megszülni gyermekét, akkor sem hívnak orvost, amivel Lise jövőjét is megpecsételik.

Tea Lindeburg játékfilmes debütálásként Marie Bregendahl 1912-ben megjelent, A haldoklás éjszakája című könyvét adaptálta. A 19. század végén játszódó regény női szemszögből mutatja be a dán vidéki élet nehézségeit, egy olyan feudális rendszer kritikáját fogalmazza meg, amiben a nőket csak termékenységük határozza meg és isten akaratának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a tudománynak. A túl korai felnőtté válás történetét a főszereplő, Flora Hoffman Lindahl kislányos és nőies között lebegő mozdulatai és Marcel Zyskind, operatőr 16mm-es filmre forgatott képei emelik költőivé. A meggyőző alakítások és a Tarkovszkij-filmek képi világát idéző beállítások ellenére a forgatókönyv feszítő csúcsjelenetei között tátongó nyiladékokat a rendező nem tudta betölteni. Lindeburg érdeme abban áll, ahogyan a szorongató félelmet és a közelgő tragédia előszelét akár egy nyári fuvallatot, olyan finoman fújja nézője arcába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15696