KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2021/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Mohi Sándor: „Minden érdekelte” Ágh István Huszárik Zoltánról
• Kránicz Bence: A láthatatlan idő formája Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Schubert Gusztáv: Kell egy csapat Magyar producerek 1.
JEAN-PAUL BELMONDO
• Ádám Péter: Ászok ásza Jean-Paul Belmondo (1933-2021)
FILM ÉS IRODALOM
• Árva Márton: Nincs tiszta lap J. M. Coetzee-adaptációk
• Földényi F. László: Szerelmi történet 1931-ből Erich Kästner / Dominik Graf: Fabian – A vég kezdete
• Kovács Kata: Szerepcsere Jelenetek egy házasságból
• Greff András: A mozigalaxis őrzői Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Földváry Kinga: Varieté a nyúlüregben Bryan Talbot: Alice in Sunderland
A JÖVŐ BIRODALMÁBAN
• Varró Attila: Hamis próféciák Dennis Villeneuve: Dűne
• Andorka György: A szférák zenéje Jóhann Jóhannsson: Az utolsó és az első emberek
FILM NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 3. rész
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Vihar közbeni csend Karlovy Vary
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: A zenekar és a felfedező Creation Records – A történet
KRITIKA
• Baski Sándor: Gendermetafora az élő szövetben Titán
• Roboz Gábor: A legnagyobb pech Anders Thomas Jensen: Az igazság bajnokai
• Huber Zoltán: A számok törvénye 007 Nincs idő meghalni
• Forgách András: Hableánymagány Hableány
• Kovács Patrik: Kiterítenek úgyis Eltörölni Frankot
• Vajda Judit: Károly 5-től 6-ig Tantrum
• Darida Veronika: Színház az egész Éjjeli őrjárat
MOZI
• Pazár Sarolta: Bachman tanár úr és az osztálya
• Árva Márton: Egy tolvaj lánya
• Fekete Tamás: El akartam rejtőzni
• Alföldi Nóra: Kuponkirálynők
• Pozsonyi Janka: Szenvedélyes szomszédok
• Bartal Dóra: Normális világ
• Baski Sándor: Saját lifttel a pokolba
• Varró Attila: Az utolsó párbaj
• Hegedűs Zsófia: Ainbo – A dzsungel hercegnője
• Huber Zoltán: Venom 2. – Vérontó
STREAMLINE MOZI
• Bárány Bence: Amerikai vacsora
• Roboz Gábor: Az önvédelem művészete
• Lovas Anna: Violet Evergarden: A film
• Benke Attila: Kő, papír, olló
• Varró Attila: Sosem kaptok el
• Alföldi Nóra: Bagdad Cafe
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Bűnös múltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó párbaj

Varró Attila


The Last Duel – amerikai, 2021. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Ben Affleck, Matt Damon és Nicole Holofcener. Kép: Dariusz Wolski. Zene: Harry Gregson-Williams. Szereplők: Matt Damon (Jean de Carrouges), Adam Driver (Jacques LeGris), Jodie Comer (Marguerite), Ben Affleck (Pierre). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 152 perc.

 

A történelmi kalandfilm az egyetlen műfaj Ridley Scott pályáján, amelyből eleddig minden évtizedben letett egyet az asztalra, élen a játékfilm-debütjét jelentő Párbajhősök remekével, amely a napóleoni háborúk idején két megszállott katonatiszt három országon és 16 éven átívelő párbajsorozatát mesélte el; és a grandiózus Mennyei királysággal, amely az isteni igazság jegyében zajló keresztes háború utolsó jeruzsálemi hónapjait követte nyomon Balduin király és Szaladin szultán között – egyetlen futó kis párbajjal. A 2020-as éveket rögtön kedvenc zsánerével indító Scott ötvözte a két korábbi filmsikerét: 14. századi párbajhősei azért csapnak össze egy végső nagy tusában az udvar előtt, hogy a sokéves gyűlölködő viszályuk tetőpontját jelentő nej-meggyalázás kételyes ügyében a Mennyei Királyra bízzák az ítéletet.

A felesége vitatott megerőszakolását párviadalban megtorló harcos története a Vihar kapujában rendhagyó Kurosawa-szamurájfilmje óta számos műfajt megjárt bandita westerntől (Outrage) acélgyári thrillerig (Acéllabirintus), így aztán nem számít túl eredeti truvájnak Scott részéről, hogy a valós normannföldi esetet feldolgozó Eric Jager-könyv sztoriját – az alapműből átvett flashback-keretben – az Akutagawa-féle több nézőpontú narratívával meséli el közönségének. Míg azonban a japán klasszikusnál központi jelentősége volt az ellentmondó szubjektív változatok egyenrangúságának, Scottnál a háromszor 45 percben felmondott hűbéres-Rashomon puszta jobbágyvakítás – nem csak mert egyetlen olyan jelenetet tud felmutatni, amelyben mindhárom fél részt vett, valamint az egyik sztorinak már a nyitányán jelzi, hogy az igazság következik (a kortárs metoo-mesternarratívának alárendelve a máig kérdéses történelmi esetet), de főként mert a hagyományos, objektív külső nézőpontú elbeszélés megfosztja a verziókat a személyesség talányaitól. A sok hűhó eredménye így csak egy szórványosan izgalmas, redundanciákkal megpakolt kirakósjáték sok bizarr arcszőrzettel és valós tét nélkül, amelynek végén a néző számára is egyfajta isteni megváltást jelent a 21. századi Scott-életművet megkoronázó párbajjelenet elementáris erejű néhány perce.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15126