KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2021/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió Premodern értelmiségi melodrámák 1.
• Mohi Sándor: „Minden érdekelte” Ágh István Huszárik Zoltánról
• Kránicz Bence: A láthatatlan idő formája Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Schubert Gusztáv: Kell egy csapat Magyar producerek 1.
JEAN-PAUL BELMONDO
• Ádám Péter: Ászok ásza Jean-Paul Belmondo (1933-2021)
FILM ÉS IRODALOM
• Árva Márton: Nincs tiszta lap J. M. Coetzee-adaptációk
• Földényi F. László: Szerelmi történet 1931-ből Erich Kästner / Dominik Graf: Fabian – A vég kezdete
• Kovács Kata: Szerepcsere Jelenetek egy házasságból
• Greff András: A mozigalaxis őrzői Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Földváry Kinga: Varieté a nyúlüregben Bryan Talbot: Alice in Sunderland
A JÖVŐ BIRODALMÁBAN
• Varró Attila: Hamis próféciák Dennis Villeneuve: Dűne
• Andorka György: A szférák zenéje Jóhann Jóhannsson: Az utolsó és az első emberek
FILM NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 3. rész
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Vihar közbeni csend Karlovy Vary
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: A zenekar és a felfedező Creation Records – A történet
KRITIKA
• Baski Sándor: Gendermetafora az élő szövetben Titán
• Roboz Gábor: A legnagyobb pech Anders Thomas Jensen: Az igazság bajnokai
• Huber Zoltán: A számok törvénye 007 Nincs idő meghalni
• Forgách András: Hableánymagány Hableány
• Kovács Patrik: Kiterítenek úgyis Eltörölni Frankot
• Vajda Judit: Károly 5-től 6-ig Tantrum
• Darida Veronika: Színház az egész Éjjeli őrjárat
MOZI
• Pazár Sarolta: Bachman tanár úr és az osztálya
• Árva Márton: Egy tolvaj lánya
• Fekete Tamás: El akartam rejtőzni
• Alföldi Nóra: Kuponkirálynők
• Pozsonyi Janka: Szenvedélyes szomszédok
• Bartal Dóra: Normális világ
• Baski Sándor: Saját lifttel a pokolba
• Varró Attila: Az utolsó párbaj
• Hegedűs Zsófia: Ainbo – A dzsungel hercegnője
• Huber Zoltán: Venom 2. – Vérontó
STREAMLINE MOZI
• Bárány Bence: Amerikai vacsora
• Roboz Gábor: Az önvédelem művészete
• Lovas Anna: Violet Evergarden: A film
• Benke Attila: Kő, papír, olló
• Varró Attila: Sosem kaptok el
• Alföldi Nóra: Bagdad Cafe
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Bűnös múltak

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Az önvédelem művészete

Roboz Gábor


The Art of Self-Defense – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Riley Stearns. Kép: Michael Raegen. Zene: Heather McIntosh. Szereplők: Jessie Eisenberg (Casey), Alessandro Nivola (Sensei), Imogen Poots (Anna), Steve Terada (Thomas). Gyártó: End Cue. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 104 perc.

 

Mióta az elmúlt évek során már a mainstream médiában és a kritikai diskurzusban is szélesebb körben elterjedt a „toxikus maszkulinitás” fogalma, joggal várható, hogy a folyamat visszahat, és egyre több filmkészítő vizsgál felül egyre több nemi kérdést, Riley Stearns pedig második nagyjátékfilmjét mintha a fenti téma illusztrációjának szánta volna. Főszereplője egy nőtlen, pipogya harmincas könyvelő, akit egyik este az utcán bármiféle látszólagos ok nélkül megtámad és laposra ver néhány bukósisakot viselő motoros. A fiatalember felépülése után betéved egy karateklubba, ahol azonnal megbabonázza a helyi sensei, és rögtön be is iratkozik egyik kurzusára, hogy a jövőben képes legyen puszta kézzel megvédeni magát, ahogy egy férfihoz illik.

A röviddel a metoo előtt forgatott (és moziban 2019-ben bemutatott) Az önvédelem művészete genderszempontból látványosan progresszív: az amerikai író-rendező Faults című bemutatkozó egészestéséhez hasonlóan ezúttal is egy szektát állít a közelmúltban játszódó cselekménye középpontjába, csak ezt egy harcművész társaság, tágabb értelemben a klasszikus maszkulin ideált képviselő férfiak közössége alkotja. Stearns minimalista formanyelvű, egyszerű tanmeséjét egyes dialógjaival és fordulataival az abszurd felé tolja el, de bármennyire is karikaturisztikus figurákra épít, azt nem sikerül elérnie, hogy (egy-egy pillanatot vagy mondatot leszámítva) ténylegesen vicces is legyen. Ráadásul gyilkos szatíra helyett gyilkos szájbarágást valósít meg, mintha készítése idején nemcsak kevésbé genderérzékeny, de még lassabb felfogású is lett volna a közönség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15112