KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
   2021/május
MAGYAR MŰHELY
• Tompa Andrea: Az ottlét kockázatával Börcsök Enikő (1968-2021)
• Kránicz Bence: Az elkésettség tragédiája Beszélgetés Nagy Dénessel
• Herczeg Zsófia: Rovarok és hajszálak Beszélgetés Andrasev Nadjával
• Schubert Gusztáv: Az idegek játéka Beszélgetés Sopsits Árpáddal
PHILIPPE FALARDEAU
• Huber Zoltán: Az együttélés szabályai Philippe Falardeau
TÁVOL-KELETI PANORÁMA
• Teszár Dávid: Nagy tigrisből világerő Koreai film 2016-2020
• Kovács Kata: Tűrt vagy tiltott? Szebb napok
• Jordi Leila: Düh és csalódás Kortárs japán kísérleti filmek
• Huber Zoltán: Tökéletes hamisítvány Egy megfoghatatlan hamisító
A CSEND MESTEREI
• Barkóczi Janka: Meztelen igazság Lois Weber (1879-1939)
FANTASZTIKUS JÖVŐ IDŐ
• Nemes Z. Márió: A szuperkontextus eufóriája Grant Morrison: The Invisibles (1994-2000)
• Baski Sándor: Játszd újra, meg újra, meg újra Időhurokfilmek
• Schubert Gusztáv: Alvajárók Utópiában Szép új világ
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Mozi karanténban Berlinale
• Pauló-Varga Ákos: Elsőbbség a moziknak Beszélgetés Deák Dániellel
FILM / REGÉNY
• Ádám Péter: A járvány mint allegória Albert Camus: A pestis
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Frusztráció és sikertelenség Scott Walker
• Déri Zsolt: Lady Day napjai Billie Holiday filmen
PILLANATKÉP
• Palotai János: Déja vu Cseh Gabriella, a re-fotográfus
TERMÉSZETFILMEK
• Teszár Dávid: Vadlovak – Hortobágyi mese
• Teszár Dávid: Flóra és fauna a pusztában Beszélgetés Török Zoltánnal
KRITIKA
• Varró Attila: Elveszett Paradicsom Örök lenyomat
• Vajda Judit: Meghalni csak pontosan, szépen Harry Macqueen: Szupernóva
• Zsubori Anna: Hercegnő a bábból Raya és az Utolsó Sárkány
(TÁV) MOZI
• Jordi Leila: Wendy
• Pazár Sarolta: Csapdában
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Baski Sándor: Godzilla Kong ellen
• Kovács Patrik: A hívatlan
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Diablada – Az ördögök tánca
• Benke Attila: A világ szívében
• Teszár Dávid: Éjszaka a paradicsomban
• Lichter Péter: Gyilkos tudat
• Pethő Réka: Margaret Atwood: A szavak ereje
• Kránicz Bence: Préda
• Varró Attila: Amerikai románc
• Roboz Gábor: Borzasztó boldog
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A fikció hatalma

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Borzasztó boldog

Roboz Gábor


Frygtelig lykkelig – dán, 2008. Rendezte: Henrik Ruben Genz. Írta: Henrik Ruben Genz és Dunja Gry Jensen, Erling Jepsen regénye alapján. Kép: Jørgen Johansson. Zene: Kåre Bjerkø. Szereplők: Jakob Cedergren (Robert), Lene Maria Christensen (Ingerlise), Kim Bodnia (Jørgen). Gyártó: Fine & Mellow Productions. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 99 perc.

 

Amilyen könnyű leírni a fekete humorral dolgozó kisvárosi bűnfilm Coen-esztétikáját, olyan nehéz a gyakorlatban is megvalósítani úgy, hogy ne csak szimpla utánérzés legyen a végeredmény, ahogy attól még az utóbbi évek jobban sikerült produkciói is szenvednek (I Don't Feel at Home in This World Anymore). Henrik Ruben Genz azonban a ritka kivételek egyike: a dán író-rendező a főként tévének szentelt három évtizedes karrierje első (és máig egyetlen igazán) jelentős nagyjátékfilmjével, a 2008-as Borzasztó boldoggal kreatívan gondolja tovább az amerikai testvérpár örökségét. Egy drámai múltú nagyvárosi zsarut munkaadói elpaterolnak egy félreesőnél is félreesőbb jüttlandi kisvárosba, ahol első nekifutásra leginkább gyerekek bolti lopásaival kell foglalkoznia, ám hamar belekeveredik egy abuzált asszony és tuskó férje életébe.

A rendező által háromszor is adaptált, Magyarországon csak szűk körben ismert dráma- és regényíró Erling Jepsen (A kórusban sírás művészete) könyvéből készült film egy darabig látszólag hagyományos noir-sztorit kínál, a játékidő felénél érkező groteszk fordulatával azonban igencsak felülírja előzetes elvárásainkat, Genz ráadásul nem elégszik meg az ezredfordulós dán filmgyártásban gyakran alkalmazott hangnemkeveréssel (ugyanezzel kísérletezik a Pardon későbbi Jepsen-feldolgozásában is). A filmjét az elejétől fogva meghatározó sajátos humor mellett a baljós hangulatot is hamar elkezdi építeni, egyes csúcspontokon pedig egészen hideglelőssé fokozza a jeleneteit: több szinten is meglepő produkciója így elsősorban a bűnfilm-ínyenceket teheti boldoggá, de őket borzasztóan.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14927